Tatabánya-Kertváros Tatabánya legfiatalabb városrésze, egykoron a város VI. kerülete volt.
Kertváros, mint neve is mutatja, túlnyomórészt családi házakból áll, de itt található az 1979-ben épült Kertvárosi-lakótelep (régi nevén Groznij-lakótelep) is, ami a köznyelvben „Mandinka” néven ismert.
1952-ben kezdték el építeni a Tatabányai Szénbányák Tröszt kezdeményezésére és az akkori Nehézipari Minisztérium beruházásaként.
Az Újvárossal csaknem egy idõben épülõ városrész a kertes házakkal a bányásztoborzások révén a városba került bányászok lakásgondjain igyekezett enyhíteni.
Meghirdették a Bányász Saját Ház (BSH) építési akciót, telkeket alakítottak ki.
A városrész kulturális központja a Bányász Mûvelõdési Otthon, amely otthont ad egy kis mozinak, valamint számos helyi kulturális csoportosulásnak.
1961-ben a Tatabányai Szénbányák a Gyõri Tervezõ Vállalat tervei alapján a Kertvárosi Klubkönyvtárként kezdte, amely 1964-tõl mûvelõdési otthonként mûködik.
Határában található a város ipari parkja, ahol több multinacionális cég telepedett le, mint például az ALPLA (PET palackok gyártása), OTTO FUCHS Hungary (német, az egykori SUOFTEC, könnyûfém keréktárcsák gyártása), Grundfos (dán, szivattyú- és elektromotor-gyártás), Coloplast (dán, egészségügyi termékek gyártása), FCI (francia, elektronikai alkatrészek gyártása), AGC (japán, jármûipari üveggyártás), Bridgestone (japán, autógumi-gyártás), Becton-Dickinson (amerikai, orvosi eszközök), stb. Építés alatt áll a Henkel és a Samsung Chemicals új gyára is.
forrás:wikipedia
Látnivalók
Lapatári-malom (barokk, 1753, tervezte Fellner Jakab) – Kép kívülrõl | Kép belülrõl
A Lapatári malom – fotó:Rakaszmisi
Árpád-házi Szent Erzsébet templom 1989-ben Kiss András tervei alapján épült, a belsõ berendezéseket Szakál Ernõ Mûemléki Európa-díjas szobrász, restaurátor tervezte.
Árpád-házi Szent Erzsébet templom
