Vértesszõlõs község Komárom-Esztergom megyében. Nemzetközi hírnevét a Vértesszõlõs Õstelep elnevezésû archeológiai bemutatóhelynek köszönheti, ahol 1965-ben a Homo erectus leleteit tárták fel.
Fekvése
A község a Tatabányát és Tatát összekötõ rendkívül forgalmas 1-es fõút mellett fekszik. Tatabánya 2,5 km; Tata 4,5 km távolságra található. Itt halad a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal és az M1-es autópálya is.
Vértesszõlõs légi kép – forrás:wikipedia, fotó:CivertanS
Története
Vértesszõlõs már õsidõk óta lakott helynek számít.
Neve az 1960-as években vált világszerte ismertté, amikor Pécsi Márton geográfus két tanítványa Mészáros Imre és Schweitzer Ferenc megtalálta az elsõ csonttöredékeket, illetve eszközöket, majd Vértes László õsrégész vezetésével feltárták Európa egyik legrégibb, mintegy félmillió évvel ezelõtt élt õsemberének, Samunak telephelyét.
A leletek helyén, a falu mésztufa bányájában a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszõlõs Õstelep néven bemutatóhelyet alakított ki.
Nagy gazdagságban maradtak meg kõeszközei, tûzhelye, táplálékának maradványai, de elõkerült koponyájának egy darabja (tarkócsontja) és foga is.
A leleteket az egykori melegforrásból lerakódott mésztufában és a közbetelepült löszben találták meg.
Az átégett csontokból megállapították, hogy ez az õsember már ismerte és használta is a tüzet.
Egy õskori forrás környékét üvegpavilonnal védik, az egykori dagonyázóhely õskori állatok és emberõsünk megkövesedett lábnyomait õrzi.
A késõbbi idõkbõl a településen avar kori leletek is elõkerültek.
A települést írásban 1244-ben említik elõször.
A török korban sokszor feldúlták, majd a 18. század elején az Esterházy-uradalom részévé vált. Ugyanekkor szlovák telepesek gyarapították a község lakosságát.
1994-ben a szlovák nemzetiségi hagyományokat bemutató tájházat nyitottak.
Az egykoron királyi vincellérek által lakott község legrégebbi építészeti emléke a 18. századi római katolikus templom.
A község központjának mai képe a 19. század végén alakult ki.
Látnivalók
Vértesszõlõsi Kisboldogasszony templom
Vértesszõlõs Õstelep a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszõlõsi Szabadtéri Bemutatóhelye.
Szlovák tájház és udvar a paraszti élet eszközeivel
Testvértelepülései
Híres emberek
- Itt született 1814-ben Fieba József az 1848/49-es szabadságharc mártírsorsú plébánosa
- Klotz Ignác (1869-1940, Törzsök), egyházi szellemû oktatással foglalkozó plébános, a helyi mondák összegyûjtõje, 1901-1916 között volt a település lelkipásztora
forrás:wikipedia
Elõembertelep – Forrás:wikipedia, fotó: Kiss Tamás
