Környékünk: az ország legrégebbi halastava, a Tatai-öreg tó 1. rész: története, árvizei, élõvilága

2019-07-30 | Magazin | Látogató: 1
(Keresztelõ Szent János szobra - Forrás:wikipedia, Fotó:Joxy) Szûkebb-tágabb térségünk, megyénk elég gazdag tavakban, patakokban, vizes élõhelyekben, ezért ilyen jellegû kirándulási célpontokban is. Ezek közelében általában sok a látnivaló - vagyis nem csak a horgászok élvezhetik a víz közelségét...

Az Öreg-tó Tatán található. Mesterséges eredetû, az ország legrégebbi halastava.

 

 

 

 

Öreg-tó (Old Lake) 01 Tata.JPG

 

 

Látkép a Tatai várból, forrás:wikipedia, fotó:Joxy

 

 

 

Fekvése

 

A tó Tata közepén helyezkedik el, háromnegyed részben körülöleli a város, a déli és délnyugati oldalán erdõs területek találhatók.

 

A tavat tápláló Által-ér délkeleti irányból folyik be és öt ágon távozik észak felé a városon át.

 

Méretei

 

Üzemvízszintje 129,46 mBf, az ehhez tartozó vízfelület 202 hektár, tározótérfogata 4,6 millió m³.

 

Teljes területe 269 hektár.

 

Kerülete a parti séta úton mérve 7,06 km.

 

 

 

Története:

 

 

A helyén, már a Pleisztocén korban is itt húzódó, forrásokkal táplált mocsárvilág terült el.

 

A tó kialakulása összefügg a domborzati viszonyokkal, a tó mai medrében és a környéken mûködött nagy számú forrás vize a mélyebb részeken összefolyt, és tóvá terebélyesedett.

 

Ekkor még ilyen nyílt vízfelületekkel, nádasokkal és lápokkal váltakozó táj volt a helyén. A tavat az Által-ér táplálja, és régebben források is fakadtak a tóban. Az 1961. szeptember 2-án a tatabányai XV/b akna súlyos vízbetörése után a fokozatosan elapadó tatai források sorsára jutottak a tóban levõ források, így ezek mûködése is megszûnt.

 

A római korban létesült az Által-éren épített völgyzárógát révén. A gát az ér 10+558. mederszelvényében található.

 

1740-es években Mikoviny Sámuel neves vízrendezõ mérnök tervei alapján közelítõleg mai formáját nyerte el.

 

Ezt a helyén elterülõ mocsarak lecsapolásával érték el. 1700-as évektõl – mint az Esterházy hitbizomány része – halastóként üzemelt egészen 1965-ig.

 

Ezáltal vált Magyarország legrégibb halastavává.

 

1946 és 1965 között a kezelõ a Tatai Halgazdaság, illetve jogutódja, a Tatai Állami Gazdaság. 1977-ben nyilvánították megyei jelentõségû természetvédelmi területté.

 

1989. március 17. óta a ramsari egyezmény védelmét élvezi. 1993-ban tiltotta meg egy miniszteri rendelet, a korábban igen nagy zavarást jelentõ vízivad vadászatot, végérvényesen a tavon.

 

2006-ban megállapodást kötött Tata és holland partnervárosa, Alkmaar önkormányzata, az Által-ér Szövetség és az IVN HAL civil környezetvédelmi egyesület a tó és környezetének megtisztítása érdekében.

 

„A program legköltségesebb (…) része az Öreg-tó iszapkotrása.” A korábbi „ötven évben körülbelül egymillió köbméter, mûtrágyákkal szennyezett anyag gyûlt fel a tóban.

 

Amíg ezt el nem távolítják, addig nincs jelentõs hatása a tóba jutó víz tisztításának.” Késõbb az „Által-eret elõször egy húszhektáros tavon vezetnék keresztül”, ami 90%-os hatásfokkal, biológiai úton tisztítaná meg a patakot.2005-ben a tó forrásainak egy része újjáéledt, mára már a vízszint emelkedés 15%-ért felelõsek.

 

 

 

 

 

 

A tó és a vár légifotón- fotó:wikipedia, Civertan 

 

 

 

 

Árvizei

 

1939. május 23-ai árvizet, az Által-ér vízgyûjtõ területén lehullott, felhõszakadás-szerû esõ okozta.

 

 

1953. június 9-én Dad község környékén 260 mm esõ hullott.

 

 

A vízgyûjtõ területre 32,7 millió m³ csapadék esett. Ebbõl a tavon 13,2 millió m³ vízmennyiség haladt keresztül, az árhullám négy napon át vonult le, gyorsaságára jellemzõ, hogy 1953. június 9-én 14 órakor 410 cm-t mutatott a vízmérce, 37 órával késõbb, 1953. június 11-én 3 órakor már 566 cm volt az vízállás.

 

 

1963

 

 

2010 májusában a csapadékos idõjárás következtében 258 centiméteres vízállást mértek az áradó Öreg-tavon, ez átlagos vízállásnál körülbelül egy méterrel magasabb.

 

 

 

 

 

 

Vecseri zsilip – fotó:wikipedia

 

 

 

 

 

 

Mûködtetése

 

A tavat õsszel leürítik, tavasszal feltöltik. Mivel klasszikus árapasztó mederrel illetve mûtárggyal nem rendelkezik – ellentétben a völgyzárógátas tározók többségével – a vízszintszabályozáson, feltöltésen-leürítésen kívül az árapasztást is az öt zsilipen keresztül kell megoldani.

 

Az öt zsilip közül legjelentõsebb a Vecserei zsilip. A tatai Öreg-tó, a völgyzárógát vízfelõli kõtámfala és az öt zsilip a Magyar Állam tulajdona, kezelõje és üzemeltetõje az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.

 

1939, 1953, és 1963 nyarán levonuló katasztrofális árvizek rámutattak a nagyvizek levezetésének hiányosságaira.

 

Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ezért 19681969-ben átépítette a Vecserei zsilipet gyakorlatilag a mai formájára.

 

Azóta csak kisebb-nagyobb karbantartási munkákra, illetve a mozgató berendezés korszerûsítésére került sor 1986-ban.

 

 

 

 

 

 

Kis pontyok telepítése a tóba. – fotó:wikipedi, Joxy

 

 

 

 

 

Élõvilága

 

 

A tó kiemelt fontosságú vízi élõhely, ritka madárfajok a vonulási idõszakban tömegesen megtalálhatók a tó környezetében.

 

Rendszeresen 20 000 egyednél is több madár tartózkodik itt.

 

A vetési lúd (Anser fabalis) európai telelõ állományának 12%-a tartózkodik itt.

 

A nagy lilik (Anser albifrons) szintén jelentõs állománya telel a tavon.

 

 

 

 

 

 

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a1/Nagy_lilikek.jpg

 

 

Nagy lilikek csapatban fotó:wikipedia

 

 

 

 

 

A ludak közül még a nyári lúd (Anser anser), a rövidcsõrû lúd (Anser brachyrhynchus), az apácalúd (Branta leucopsis) és az örvös lúd (Branta bernicla) is megtalálható a területen.

 

A fokozottan védett vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) vonuló egyedeit egyre gyakrabban látni errefelé.

 

 

 

 

 

 

Branta ruficollis 001.jpg

 

 

Vörösnyakú ludak – fotó:wikipedia

 

 

 

 

 

 

Az átvonuló – telelõ madártömegek megfigyelését segíti a tó partján 1999-ben felállított 11 méter magas megfigyelõtorony is.    (forrás:wikipedia)

 

 

 

 

 

 

Tõkes réce pár az Öreg-tóban – fotó:wikipedia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Örvös lúd   – fotó:wikipedia

 

 

Megosztás