Különleges látnivalók és kirándulóhely környékünkön: Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület

2019-04-24 | Magazin
(A Kálvária-domb - forrás:wikipedia, fotó: Anne19 - indafotó) Komárom-Esztergom megye - mint ez már annyiszor kiderült itt Minálunk is - rendkívül gazdag mûemlékekben, természeti képzõdményekben, látnivalókban, kirándulóhelyekben, vallási, egyházi emlékhelyekben. Sorozatunkban ilyenekkel ismerkedhet meg - egy kicsit jobban:

A Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület Tatán a Kocsi utca mellett található domb, mely 166 méteres tengerszint feletti magasságával a város legmagasabb pontja.

 

1958 óta országos jelentõségû természetvédelmi terület. Az itt található õsmaradványok (az üledékes kõzetekben található növényi maradványok) kutatásában kiváló eredményeket ért el a paleobotanikus Skoflek István (gyûjteményét a tatai Kuny Domokos Múzeum õrzi).

 

A domb Tata kilátóhelye is, ahonnan a belvárosra és az Öreg-tóra lehet rálátni. Télen esetén szánkópályaként használják a környéken lakók.

 

 

Geológiai Szabadtéri Múzeum

 

1984-ben létesítették, geológiai és paleontológiai (földtani és õslénytani) szempontból jelentõs bemutatóhelyek közé tartozó hely a tatai Kálvária-domb Geológiai Természetvédelmi Terület.

 

A bemutatóhely a nagy földtörténeti korszakok közül a triász, jura és kréta rétegeket jeleníti meg. Jól nyomon követhetõ e régió mezozoikumának, a Föld geológiai középkorának alakulása.

 

A geológiai szabadtéri múzeumban a földtani látványosságokat mintegy hatszáz növénycsoportból álló telepített botanikai gyûjtemény egészíti ki.

 

Az egykori kõfejtõben, a fehér, vörös és zöldesszürke mészkõ-, kovakõ-, homokkõ– és márgarétegekben felfedezhetõk a kõzetekben található õsmaradványok (Megalodus kagylók, Congeria kagylók, csigák.).

 

E korszak nagy kiterjedésû tengerének fejlõdéstörténetét tükrözik a bemutatóhely üledékes mészkõ kõzetei.

 

A parkból termálkarszt-barlang bejárata nyílik, amelyet felfedezõi Megalodus-barlangnak neveztek el a járatok falán nagy számban kipreparálódott triász élõlények – a Megalodus kagylók nyomán.

 

A park felsõ részén, fedett pavilonban, a kõkorszaki emberek által eszközkészítésre használt kovakõbányászatának bizonyítékait, az alsó parkban, kisebb szabadtéri bemutatón, hazánk hasznosítható ásványi nyersanyagkincseit tanulmányozhatja a látogató.

 

A park bejárati székelykapuját Cs. Kiss Ernõ fafaragó népmûvész készítette 2000-ben.

 

 

 

A Kálvária-kápolna- forrás:wikipedia, fotó:Joxy

 

Kálvária kápolna

 

A Kálvária-domb tetején a középkorban a bencés apátság falujának, Szentivánnak, Keresztelõ Szent Jánosról, akit az Ómagyarban Szent Ivánnak hívtak, elnevezett temploma állt. Nevének elõfordulása 1446-ból Zenthyvanhegye alakban olvasható.

 

A román stílusú romos templomot 1754-ben lebontották, Fellner Jakab a szentély csonka falait kiegészítette, sátortetõvel átfedte, és délnyugat felé homlokzattal látta el.

 

Tetejére kecses huszártornyot helyezett. 1755-ben kifestették, 19081911 között restaurálták.

 

A második világháború okozta sérüléseket az 19621963. évi helyrehozatalkor végleg eltüntették. 1980-ban egy idõre Fellner Jakab emlékére kiállítást rendeztek a kápolnában.

 

A régi templom falainak feltárásával és állagvédõ csekély felfalazásával az egykori templom alapterülete érzékelhetõ.

 

 

 

A Kálvária-szoborcsoport – forrás:wikipedia, fotó:Joxy

 

 

Kálvária-szoborcsoport

 

A kápolna közelében levõ kör alakú építmény közepén álló hatalmas, dinamikus kálváriacsoport (Golgota), Schweiger Antal 1770 körüli alkotása.

 

Jézus Krisztus keresztje tövében Mária Magdolnát, a két oldalán Szûz Mária és Szent János apostol alakját látjuk.

 

A fatörzs jellegû keresztre feszítve a latrok alakja torzított testtartásban jelenik meg.

 

Fellner Jakab kilátó

 

A Kálvária-domb lábánál, 1934-ben, Stieber Antal Tata községtõl 60 négyszögöl területet bérelt sörétgyár építésére, harminc évre, évi 10 pengõért.

 

1939-ben felépült az öntés célját szolgáló 30 méter magas torony, és „Turul” Sörétöntöde néven megkezdte üzemelését.

 

Az 1960-as évektõl Fellner Jakab Kilátó néven idegenforgalmi célokra használják.

 

 

 

Kilátótorony – forrás:wikipedia, fotó:Joxy

 

Víztorony

 

A kápolnától keletre található a 1968-ban épített, a város vízellátását szolgáló 500 m³–es víztorony.

 

Tervezõje Csaó Imre volt, jellegzetes tömbszerû, sokszögû, vakolatlan tégla falazatú torony, 30 méteres magasságával hozzátartozik a domb látványához.

 

Napjainkban a torony mûemléki védettséget kapott, és az üzemeltetõ vízmû nemcsak mûszaki létesítményként használja, hanem a toronybelsõ nagy terében alkalmanként kiállításokat, sõt – az épület kiváló akusztikájának köszönhetõen – hangversenyeket is rendeznek.

 

 

 

Víztorony – forrás:wikipedia, fotó:Joxy

 

Zsidó temetõ

 

A Kálvária-domb mellett találjuk a Kálvária utcát, ennek végén van a magas kõfallal körülvett temetõ. Melyet Goldberg Izidor (1911-tõl 1940-ig tatai rabbi) munkájában közöltek szerint 1740-ben nyitottak meg.

 

Olyan híres emberek nyugszanak itt, mint Farkasházy Fischer Mór, Handler Márk (18371911) rabbi és Tata gazdasági, társadalmi életében jelentõs szerepet játszó Fischer, Englander, Ganz, Grossmann, Lopold, Pollák, Steiner, Weisz családok.    (forrás:wikipedia)

 

Megosztás