"A tarjáni Római Katolikus Templom története
Tarjánban a római katolikus svábok 1737-es letelepedését követõen, 1756-ban alapíttatott meg a plébánia, amelynek elsõ lelkipásztora Johann Georg Koller volt.
Az egyházközség anyakönyvei is ekkortól datálódnak.
A barokk stílusú katolikus templomot Esterházy József kegyúr építtette 1779 és 1783 között, Fellner Jakab terve alapján.
Fellner halála után a torony és fõhomlokzat építése Gött Antal új elképzelései szerint folytatódott. Jelenlegi formáját 1863-ban nyerte el.
A csehsüveg boltozatú, egyhajós, egyenes szentély-záródású mûemlék templom belsõ tere 455 m2.
A hajó és a szentély együttes hossza 35 méter, szélessége 11 méter. Legrégebbi berendezési tárgyai (oltár, szószék, gyóntatószék) késõ barokk és historizáló stílusban készültek.
A hajó bejárati oldalán pillérekre támaszkodó, mellvédes karzaton áll az 1797-ben, feltételezhetõen Luber Xavér Ferenc által épített barokk mûemlék orgona. A hajó boltíveinek szekkói a XX. század közepén született alkotások.
A 37 méter magas toronyban három harang lakik.
Az I. világégés beszolgáltatásai után valamennyi a kor legnevesebb magyar mestere, Szlezák László mûhelyében készült.
A kicsit (35 kg, 39,5 cm) 1926-ban Jézus szent nevében Szt. Ferenc és Szt. Barbara, a középsõt (ca. 121 kg, 61,5 cm) Szt. Flórián és Szt. Vendel, és az ugyancsak 1930-ban elkészült nagyharangot (ca. 403 kg, 92 cm) Szûz Mária tiszteletére öntötték.
Az Isten házát az évszázadok során többször fel kellett újítani. Így 1945-ben is, amikor két bomba okozott benne komoly károkat.
Az utóbbi 20 évben jelentõs belsõ és külsõ renoválások történtek: 1989-ben a padok cseréje, 1998-ban a belsõ festés, 2003-ban a toronysisak renoválása, 2007-ben a teljes külsõ felújítás és 2008-ban a templom elõtti és körüli díszburkolat kiépítése.
Templomunk védõszentje a sárkányölõ, a gonoszt legyõzõ Szent György vértanú. Kiemelt ünnepeink a tavaszi Szent György-napi és a toronyszentelésnek emléket állító, õszi templombúcsúk."
plebaniatarjan.lapunk.hu