A Kecskédi repülõtér Tatabányától 10 kilométerre délnyugatra, Kecskéd határában, aVértes hegység lábánál festõi környezetben fekszik.
A talaja õsgyep, mely a nyári idõszakban 25 tonna, a téli idõszakokban 5 tonna teherbírású.
A talajszinttõl számított fél-egy méter vastagságú humuszréteg után köves, kavicsos, a vizet jól vezetõ rétegek következnek, így az esõzések után a talaj hamar visszanyeri teherviselõ képességét.
A repülõtér jelenleg vitorlázó és motoros repülõgépek fogadására, vitorlázó és motoros gép, sárkányrepülõ kiképzésre és ejtõernyõs ugrások végrehajtására alkalmas.
Története
A tatabányai repülés több mint fél évszázados múltra tekint vissza. Eleinte azEsztergomi repülõklubban repültek a Levente Egyesület tagjai, idõsebb Rubik Ernõoktató és repülõgép-tervezõ is nagyon kedvelte és segítette is õket.
A háború alatt sokakat besoroztak, néhányukat korengedménnyel. A háborút túlélõ alapítók 1946-ban ott voltak az újraszervezõdõ tatabányai MADISZ "Jó szerencsét" Sportrepülõ Egyesületben.
Kezdetben nem voltak gépei a klubnak, azonban bányászváros lévén szénért cserébe vásároltak repülõgépeket és kiszolgáló eszközöket.
Az elsõ üzemnap 1947. június 28-án immáron 150 fõs klublétszámmal a Gerecsébenvolt a Sárgadombon.
Ettõl kezdve keresték a megfelelõ területet a repüléshez, amit végül Kecskéd mellett találtak meg.
Ezt a területet már 1939-ben használták a németek katonai gépeik kiszolgálására. Késõbb a Kecskéd, Környe Közös Legeltetési Társulás legelõje lett, majd a Magyar Repülõ Szövetség kisajátította, ami egy abszolút logikus döntés volt, hiszen korábban is repülési célokat szolgált a terület.
Így 1948. augusztus 1-jén nyitották meg hivatalosan is a Kecskédi repülõteret.
A Tatabányai Szénbányák és az MRSZ sokat segített a hangár építésében, megkezdõdhettek a rendszeres és folyamatos üzemnapok. A modellezés alapul szolgált a repülés elsajátításához.
1949-ben a klub elsõként kapta meg a legeredményesebb repülõiskolának kiírt vándorzászlót, 1950-ben és 1952-ben pedig nagyszabású repülõnapokat rendeztek Tatabányán. A klub jó kapcsolatot ápolt a szomszédos csehszlovák nyitrairepülõegyesülettel.
Az 1956-os események miatt a repülõtéren is megállt az élet. Csak 1957-ben tért magához a magyar repülés, így a klub is. Az 1960-as években rendezõdtek a sorok a repülõklub vezetõsége és tagsága, valamint a repülõtér személyzete tekintetében.
A klub ekkor lecserélte két Koma típusú gépét az akkor kifejlesztett kétkormányos,Rubik Ernõ által tervezett Góbé típusokra, amely típusokon ma is folyik a vitorlázórepülõ kiképzés.
Ebben az évtizedben sok említésre méltó repülõ teljesítmény született. Azonban 1968-ban az MHSZ megszüntetett 14 klubot és repülõteret, a Kecskédi repülõteret pedig aMagyar Honvédség hatáskörébe utalta. A repülõgépeket és a kiszolgáló eszközöket szétosztották a többi repülõklub közt.
1968 és 1985 között a klub egy része Péren, míg mások Esztergomban és Dunaújvárosban repültek. 1984-re a 140-150-fõs klubtagság 40-50 fõre fogyatkozott.
A kínálkozó helyzetet felismerve 1986. május 23-án megalakult a tatabányai oldtimerszakosztály az esztergomi repülõklub keretein belül.
1987 tavaszán a Tatabányai Szénbányák XV-ös akna területén felszabadultak épületek, amelyekbõl társadalmi munkában felépült a kecskédi repülõtéren a ma is mûködõ fogadóépület, mûhely és a hangár. Teljesen kész állapotukat 1991-ben érték el.
1988. február 28-án megtartották az újraalakuló közgyûlést.
Ezt megelõzõen, január 12-ei dátummal kapta meg az Oldtimer Repülõklub a mûködési engedélyt, immáron 124 fõvel.
Az elsõ üzemnapra 1988. augusztus 13-án került sor. Az MHSZ megszûnése és a rendszerváltás a repülõklubok önállósodását eredményezte.
1990. június 14-i dátummal a Bíróság elfogadta az Old Timer Aero Club alapszabályát és a klubot önálló jogi személlyé nyilvánítva bejegyezte.
Ettõl kezdve újra folyamatosak voltak az üzemnapok és a vitorlázórepülõ kiképzés.
1991 májusában Tatabánya testvérvárosából, Aalenbõl érkezõ gépek landoltak a Kecskédi repülõtéren, 1996-ban pedig felkeresték a régi repülõtársakat, segítõket és támogatókat. 1997 márciusában a vezetõségválasztó közgyûlés során a klub vezetõsége átalakult.
A repülõtér fejlesztése Tatabánya távlati tervei között is szerepel. A sportrepülés feltételeinek megteremtése révén a tágabb térség is vonzóvá tehetõ csillagtúrák szervezésével.
Az idegenforgalmi koncepció elfogadásával a tatabányai képviselõ-testület ezen fejlesztési irányok kidolgozásában állapodott meg. (forrás:wikipedia)
A repülõteret a tatabányai Old Timer Aero Club üzemelteti.
Róluk, a repülési lehetõségekrõl itt tudhat meg többet:
http://www.oldtimeraero.extra.hu/
