Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja Oláh Attila professszor irányításával, a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttmûködve végzett felmérést Magyarország 832 településén élõ 17-89 éves férfiak és nõk megkérdezésével. A kutatócsoport a boldogság világnapjára összegezte a 2019-es Boldogságtérkép Kutatás eredményeit – közölte az egyetemi kar az MTI-vel.
A fõbb eredmények szerint a magyar lakosság boldogságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat, de régiókként, megyékként és megyeszékhelyekként eltérõen alakul. Az Észak-Alföld régióban elsõsorban a Hajdú-Bihar megyébõl származó adatoknak köszönhetõen nõtt a boldogságszint, a Nyugat-Dunántúl régióban a legboldogabb a lakosság és Észak-Magyarországon vallják magukat boldogtalannak az emberek annak ellenére, hogy itt is emelkedett a boldogságszint. Megyék szintjén Heves, Hajdú-Bihar, Veszprém és Gyõr-Moson-Sopron megyében nõtt a boldogságszint, Somogy, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében csökkent.
A megyeszékhelyek közül Tatabánya ismét Magyarország legboldogabb városa. Salgótarjánban és Miskolcon emelkedett ugyan a boldogságszint, de továbbra is ez a két város foglalja el az utolsó két helyet a megyeszékhelyek boldogságszint rangsorában, Salgótarján jelentõsen alacsony értékekkel. A nagyvárosok közül Gyõr a legboldogabb, Kecskeméten, Veszprémben, Zalaegerszegen és Szombathelyen csökkent a boldogságszint, Debrecenben, Békéscsabán, Szekszárdon, Pécsett és Kaposváron emelkedett. A Budapesten élõk boldogságszintje változatlanul a magyar lakossági átlag alatt van.
A nõk minden régióban boldogabbnak vallják magukat, életkor szerint továbbra is a 36-50 éves férfiak és nõk boldogságszintje a legmagasabb. A korábbiaktól eltérõ eredmény, hogy a 65 év feletti férfiak fizikai állapotukról pozitívabban nyilatkoznak és boldogabbnak is vallják magukat, mint a nõk.
A felmérésben Erdélyben élõ 288 magyar férfi és 759 magyar nõ is részt vett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán mûködõ, Krizbai Tímea vezette Pozitív Pszichológiai Kutatócsoport jóvoltából. Az eredmények szerint az Erdélyben élõ magyar férfiak 10 fokú skálán mért boldogságszintje magasabb, a pozitív mentális egészség mutatókban, valamint a testi és fizikai állapotuk szintjében is magasabb értékeket adtak, mint a hazai tesztkitöltõk. Az Erdélyben élõ nõk boldogságszintje szintén magasabb, viszont a pozitív mentális egészség szintje a Magyarországon élõ nõknél magasabb.
-MTI-
