125 éves a tárogató, a magyar lélek hangja

2022-08-30 | Budaörs
Ez a hangszer általában kétféle néven ismert: töröksíp - tárogatósíp. Mind a két név ugyanahhoz a hangszercsaládhoz tartozó hangszert jelöli. A tárogató története nagyon messzire nyúlik vissza.

A magyar nép történetének ezer évvel ezelőtti időszakából már különféle síposokról esik említés, de konkrétan nem tudjuk, hogy ezek a hangszerek mennyire lehettek hasonlóak az általunk tárogatónak nevezett hangszerekhez. A sípos elnevezés ebben az időben már megtalálható családi vezetéknévként is.

Az első konkrét adatok a 15 -16. századból származnak. A leírások között több helyen találkozhatunk síposok, tárogató síp megnevezéssel. Ami biztos, hogy a török hódoltság idejében / 1526 – 1686 / a töröksíp hadihangszer. Kemény éles hangja erre alkalmassá tette, egyébként pedig a hétköznapi élet hangszere volt. A korabeli leíráskból tudjuk, hogy a magyarok is kedvelték a sípok hangját. II. Rákóczi György és Báthory Zsófia esküvőjén a menyasszony fogadásán török és lengyel síposok zenéltek. Apor Péter tudósítása szerint a lakodalmas menetben ,, legelől ment a násznép, azok előtt voltanak az töröksíposok, trombitások, dobbal “.

A magyar szabadságküzdelmek egyik jelentős eseménye 300 évvel ezelőtt II. Rákóczi Ferenc vezetésével zajlott. / 1703 – 1711 / Ehhez a szabadságküzdelemhez különösen kapcsolódik a tárogató. A csaták idején mint hadi hangszer szólalt meg, szignálszerű dallamokat játszottak rajta. A kuruc táborokban pedig az énekléshez, tánchoz szolgáltatták a zenét.

A szabadságharc befejezése után a tárogatók elhallgattak, csak ritkán szólaltak meg. Minél jobban távolodunk a kuruc szabadságküzdelmek időszakától, annál inkább válik a tárogató a szabadságküzdelmek jelképévé. A 18. századból származó leírásokból tudjuk, hogy egy – egy olyan eseményen, ünnepségen amikor a nemzeti tudat hangsúlyozására került sor, a tárogatók gyakran megszólaltak. 1848-ban, a csatába induló honvédeket lelkesíthette a megszólaló tárogatók hangja. A még fellelhető tárogatók tudatos gyűjtése az 1850-es években indult meg. Trianont követően volt egy megtorpanás, amikor a szép hangú szerszámot irredenta hangszernek nyilvánították. Felerősödött az igény: a tárogatók legyenek ismét a mindennapi zenei élet hangszerei.

Egyedi hangzása, különleges hangszíne miatt a magyar lélek hangjaként is emlegetett hangszert 2014-ben hungarikummá minősítette a Hungarikum Bizottság.

A jubileumi évforduló alkalmából ünnepi hangversenyt rendeznek a Bazilikában.

A repertoárban szereplő zeneművek különlegessége, az 1702-ből ismert Rákóczi-nótája, a XVII. századi erdélyi hajdútáncok,  Czinka Panna nagyapjától II.Rákóczi Ferenc fejedelem udvari zenészétől  eredeztethető Kurucz piculás dala, a fejedelem szülőföldjéről Máramaros vármegyéből ismert Ruthén Rákóczi-nóta, az 1777-ből datált Cserebogár, sárga cserebogár és a szintén 1700-as években íródott Sátoros kuruc dala illetve  Bercsényi nótája, valamint az 1786-ban Lavotta János tollából származó Szerenád, mind-mind erre az alkalomra hangszerelt 16 tagú kamarazenekarral és a két hungarikum hangszer szólójátékával kerül bemutatásra, Ott Rezső a Budavári Beethoven Zeneszerzőverseny győztesének hangszerelésében. Ez az ünnepi hangverseny lehetővé teszi, hogy hungarikum hangszereink nemzetünk zenei kultúrájában betöltött szerepét bemutassa és méltó ünnepléssel tisztelegjen a tárogató 125 éves múltja előtt.

A belépés ingyenes, de regisztráció szükséges: tarogato@magharakademia.hu e-mail címen vagy a +36 20 312 5925 telefonszámon

s.k.

Megosztás