Bár az évek alatt az Állatkert mérete többször változott, a világ és Magyarország állatkertjeinek többségével ellentétben sajnos mégsem lett tágasabb.
A megnyitástól 1953-ig több, kisebb-nagyobb lépésben kiharaptak belőle, így végül kevesebb, mint 11 hektárra zsugorodott. Az 1953-tól 2013-ig tartó időszak a stagnálásé volt, végül a 2013 óta eltelt bő egy évtizedben az állatkert számos területi elemet visszakapott, így ma ismét körülbelül 18 hektáron terül el.
Az alapítástól a Vidámparkig
A Fővárosi Állat- és Növénykert területét Gamperl Alajos városi tanácsnok utasítására két és fél évvel a megnyitás előtt, 1864. február 6-án jelölte ki Pest szabad királyi város mérnöki hivatala. Krászonyi József főpolgármester azt követően véglegesítette az elhelyezkedést, hogy az Állatkert alapítását a Magyar Királyi Helytartótanács 28.730-as ügyiratszámon jóváhagyta.
Ebből akkor 14 hektárnyit alakítottak ki látogatók számára, a fennmaradó 4 hektárt megtartották a későbbi fejlesztésekhez tartalék területnek. Mindez bölcs előrelátásra vallott, hiszen bár akkoriban ez a környék a város szélének számított, és magának a Városligetnek a parkosítása sem volt még teljes, később arra lehetett számítani, hogy a Liget környezete beépül. Vagyis félő volt, hogy később nem lesz mód a terjeszkedésre. Az alapítók előrelátása sajnos a hatóságokat nem jellemezte.
Az állatkert térképe 1913-ban
1909 és 1912 között teljesen újjáépült az Állatkert több mint 4 millió aranykoronás költséggel, és a mutatványos telep területe hivatalosan az Állatkert ingatlanja maradt, így a körhintások, céllövöldések és más mutatványosok az Állatkert számára fizettek bérleti díjat. Ez a status quo csak a második világháborút követően szűnt meg, amikor a vurstlit államosították. Ezután a Hermina út vasút felőli végének megszüntetésével egybenyitották az Angolparkkal, és 1950-ben megnyitották a Vidámparkot.
A mai Fővárosi Nagycirkusz története csak az 1880-as években kezdődött. Az Állatkert ekkoriban a területének egy részét az éttermekhez hasonlóan cirkuszi célokra adta bérbe. A második világháborút, illetve a cirkuszvállalat államosítását követően a cirkusz területét is elvették az Állatkerttől.
Ezzel nem csak ismét zsugorodott, de elesett a területek után járó bérleti díjtól is. Az ekkor még mindig fémvázas cirkuszt 1966-ban bontották le. Ennek a helyére építették fel 1971-re azt a Fazekas István és Barbier Ferenc tervezte cirkuszépületet, amely jelenleg is áll.
2012-re a Fővárosi Állat- és Növénykert 40 európai főváros állatkertjei közül – a terület nagysága alapján – a 37. helyre csúszott.
Csupán csak Belgrád, Bukarest és Tirana állatkertjei voltak kisebbek. Ugyanebben az évben a Magyarországon működő 11 köztulajdonú állatkert közül a terület mérete szerint a budapesti a 8. volt. A kecskeméti, a pécsi és a jászberényi társintézmények voltak csak kisebbek.
Napjaink állatkertje
2013-ban végre fellélegezhetett az állatkert: a korábban elvesztett területei közül egy jelentősebb telekrészt visszakapott. Városi legenda, hogy a Vidámparkot azért kellett bezárni, mert az Állatkertnek kellett a terület, valójában erről szó sem volt. Természetesen az, hogy a Vidámpark gazdaságtalan működése miatti megszűnése után, annak 6,5 hektárnyi területét – kiegészítve néhány környező kisebb, összességében 1 hektárnál kevesebb területrésszel – az Állatkert megkapta, óriási lehetőséget jelentett az intézmény számára. Az új területeken az elmúlt években számos fejlesztés valósult meg. (zoobudapest.com)
Részletesebb információt ITT olvashatnak!
(SzK)
(A címkép 2026. májusában készült.)
