Az ifjú Anna Krisztina azon az estén ismerkedett meg majdani férjével, Kiss Ernő huszár főhadnaggyal. A romantikus eredettörténetet beárnyékolja, hogy egyes források szerint a hölgy, „csak” Krisztina volt. Bár az ő tiszteletére rendezte édesapja a bált, az Anna-nap a báli főszezon végét jelentette, amit számos balatoni fürdőhelyen megtartottak korábban is.
A fiatalok boldogsága ráadásul meglehetősen rövidnek bizonyul: Kiss Ernő később az 1848-49-es szabadságharc aradi tábornok-vértanúja lett. A források szerint az ifjú feleség is tragikusan korán, mindössze 21 évesen elhunyt, röviddel közös gyermekük, Ernesztina születését követően. A kislány is csupán a hetedik életévét érte meg.
Anna-bálokat nemcsak Füreden rendeztek, hanem más fürdőhelyeken is, de kétségtelen, hogy az Anna-naphoz közel eső szombaton megtartott balatonfüredi táncvigalmak voltak a leghíresebbek. A 19. században a füredi bálokat kedvelték igazán az arisztokraták, a hagyományok szerint ezeket az alkalmakat ragadták meg, hogy magyaros öltözékükkel és a bál szintén magyaros jellegével hangsúlyozzák nemzeti érzéseiket. A fennmaradt korabeli beszámolókból azonban nem politikai állásfoglalás, hanem egy divatos társasági esemény képe bontakozik ki.
A korabeli beszámolóból látszik, hogy a csárdás és a magyaros zene helyett a kor divatos táncait sorolja, egy másik helyen pedig egyik partnere frakkját emlegeti, tehát nem a díszmagyart. Az Életképek tudósítója, Tanárky György is hasonló élményekről számolt be, amikor 1847-ben ellátogatott egy Anna-bálra. Ide szórakozni és nem politizálni érkeznek a vendégek.
A kor neves személyiségei – Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór és Blaha Lujzá is megfordultak a mulatságokon. A báálok fénye a két világháború között kissé megkopott, számos balatoni településen (Balatonalmádi, Csopak, Tihany, Siófok, Zamárdi, Balatonföldvár) tartottak Anna-bált ekkor is a füredi mintájára, de Füreden nem.A balatonfüredi rendezvény reneszánsza 1954-ben kezdődött, a színhely ekkor a Balaton Étterem volt.
A bálokat ezt követően már minden évben megtartották, és az elődök iránti tiszteletből úgy számozzák őket, mintha sohasem szüneteltek volna. 1957 óta a felújított egykori Kúrszalon, a mai Anna Grand Hotel ad otthont a bálnak, és azóta választják meg minden évben az Anna-bál szépét is. 1861-ben választottak először bálkirálynőt, akit 1862 óta aranyalmával jutalmaznak.
Balatonfüred, 2018. július 22. – a bál szépei
A hölgyek közül a báli közönség szavazza meg a tizenöt legszebbet, közülük pedig szakmai zsűri választja ki az Anna-bál szépét és két udvarhölgyét. A bálkirálynő jutalma az Erisz-alma mellett egy Viktória-mintás herendi váza, két udvarhölgyéé pedig egy-egy herendi váza Rothschild- és Apponyi-díszítéssel. Kiss Ernő emlékére 2003 óta minden évben átadják az őt ábrázoló herendi porcelán huszárszobrot egy olyan embernek, aki sokat tett és tesz Balatonfüred kultúrájáért, szellemi életéért.
A bál napján hagyományosan az előző évi bálkirálynő hajt végig hintón a városon, a bált követő vasárnap délelőtt pedig az Anna-bál legszebb hölgye és kísérői díszes hintón, lovas huszárok kíséretében indulnak sétakocsikázásra.
2025. július 26-án, a megújult Anna Grand Hotelben rendezik meg a 200. Anna-bált Balatonfüreden! A rangos társasági eseményt ezúttal is az Anna Fesztivál kíséri, lesz operaest, szívhalászat, prímás gála és szerenádok éjszakája. A bálozó hölgyek ebben az évben halvány bíbor porcelán szívet viselhetnek majd, amelynek színét a Tagore sétány rózsalugasa ihlette. A balatonfüredi Anna-bál történelmi hagyományra visszatekintő rendezvény, az ország egyik legrégebbi bálja. Hangulatában és tradícióiban feleleveníti a polgári Magyarország egyik leggazdagabb időszakát a Reformkort. A bál csúcspontja a bálkirálynő és udvarhölgyeinek megválasztása, melyre éjfél után kerül sor.
Forrás: Fidelio
s.k.
