2018-ban magánkezdeményezéssel indult útjára Magyarországon a beporzók napja, melyet március 10-ikében határoztak meg. A kezdeményezés a beporzók szorgos munkájának ünneplésére, segítésére és védelmére szólítja fel a társadalmat.
Világszerte aggasztóan pusztul a rovarvilág. A rovarok eltűnése számos természeti folyamatot károsan befolyásol. A mai élővilág számára és a mi számunkra is a rovarok egyik legfontosabb tevékenysége a virágos növények beporzása.
A növényvilág túlnyomó többsége rászorul a rovarokra, amik a növények beporzását végzik. Általánosságban a termesztett növények kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát – azaz mindennapi ételünk egyharmadát – köszönhetjük nekik, nélkülük elképzelhetetlen lenne az élet a Földön. Elsősorban méhek – a házi méh mellett több száz vadon élő méhfaj -, a legfontosabb beporzók, de mellettük lepkék, legyek, bogarak, darazsak, poloskák és más rovarok is részt vesznek a fáradtságot nem ismerő munkában, a beporzásban.
Mire is figyelmeztet miket ez a jeles nap?
Az utóbbi évtizedekben a beporzást végző szervezetek számának drasztikus csökkenése ment végbe az emberi tevékenységek kapcsán. A beporzók pusztulásának legfőbb okai a nagyüzemi, iparosodott mezőgazdaság – élőhelyek eltűnése, feldarabolódása, vegyszerhasználat – és a klímaváltozás, tehát globális és ipari léptékű változások. Ha közös összefogással a nem teszünk ellene, akkor az globális katasztrófát vonhat maga után.
Mi magunk is tehetünk a beporzókért, így segíthetjük őket
A vad beporzók szempontjából az aljnövényzet, főképp a virágos aljnövényzet jelenléte létfontosságú.
Ha valakinek nagy kertje van, és komolyan szeretne tenni a beporzókért, hagyjon olyan részeket a kertjében, ahol nem vágja a füvet, hagyja felnőni a „gyomokat”.
Ilyenkor tavasszal toljuk el kertünkben az első fűvágást egészen addig, amíg fűszálak közül előbújó kora tavaszi vadvirágok el nem hervadnak. A piros árvacsalán, a közönséges tyúkhúr, a bürökgémorr, a salátaboglárka, az indás ínfű, a bársonyos tüdőfű rengeteg beporzót vonz magához.
A tavasz és a nyár heteiben, ha lehet kevesebbszer vágjuk a füvet, törekedjünk a természetes környezetre.
Barátkozzunk meg kertünkben a gyermekláncfűvel, ami a méhfajok között az egyik legkedveltebb növény. Tavaszi virágzása idején szó szerint terített asztalt kínál a számukra.
Ültessünk olyan növényeket, amik vonzzák a rovarokat. A fűszernövények például nagyon alkalmasak erre, ilyen lehet a kakukkfű, rozmaring, bazsalikom, menta, levendula, zsálya stb. Ezek akár erkélyen cserépben is könnyen megélnek.
Kertünk egyik nyugodt szegletébe ültessünk vadvirágokat, ami olyan lehet mint a rétek kicsinyített változata. Hagyjuk ezeket a virágokat buján nőni, érintetlenül hagyni.
Manapság már nagy a kínálat olyan magokból, amik úgy vannak válogatva, hogy a csomagban többféle vadvirág magja is helyet kap. Ezek a virágok illata, színe mágnesként csalja a beporzókat.
Törekedjünk az őshonos vadvirágok jelenlétére, amiket elvirágzás után is hagyjunk érintetlenül, hogy magjaikat elszórva, jövő tavasszal és nyáron újra kertünk díszei és a beporzók segítői lehessenek.
Kerüljük a kertünkben a rovarölő szerek használatát.
Nemesített virágok esetén törekedjünk olyan fajták ültetésére, amiknek nektármirigyeik és a porzók szabadon vannak és hozzáférhetőek a méhek és a beporzók számára.
Készítsünk méhecskehotelt, vagy darázsgarázst.
Forrás:Sokszínű vidék
s.k.
