A szerző a budakörnyéki borvidék történetét feldolgozva, az ott élő és alkotó néhai és mostani borászokról írt hiánypótló művet. A minőségi kiadásban, számos archív fotóval megjelentetett könyv borosgazdákról, pincékről, szokásokról szól.
A beszélgetést Bán Ágnes újságíró, műsorvezető irányította, bevonva a kisszámú de aktív közönséget. Kiderült, hogy két-három „kakukktojás” – ők nevezték magukat így – kivételével mindenkinek valamilyen kapcsolata van a borászattal.
Mi tagadás, városunkban már sajnálatosan kevés terület maradt az egykor virágzó szőlőkultúra folytatására.
Biatorbágyról érkezett és bemutatkozott a Bia-Veritas Egyesület. Tevékenységével a legkisebb korosztálytól az idősebbekig számos korcsoportot és célcsoportot kíván megszólítani. 2005. évi alapításával célul tűzte ki a helyi többgenerációs családi pincészetek összefogását, a kézműves bortermelés és szőlőtermesztés fejlesztését, valamint az ehhez kapcsolódó borturizmus és falusi vendéglátás kialakítását, népszerűsítését. Nem is jöttek üres kézzel. Jófajta borokat kínáltak, több fajtát is hoztak.
A jelenlévők egyöntetűen megállapították, hogy Budaörsről is helyénvaló lenne egy hasonló kiadvány.
A 24. órában vagyunk! – vélekedett Czuczor Gergely.
Azt hiszem, hogy nem kellene szégyenkeznünk, lenne elég anyag, régi fénykép, amivel meg lehetne tölteni egy következő könyvet utódaink számára és elődeink is büszkék lennének ránk.
s.k.
