A mai húsz évesek talán már nem is tudják, hogy a volt Marx Károly utcát azóta hívjuk Károly király utcának.
Ma már 99 éve, hogy településünk közelében zajlott az az esemény, amit budaörsi csatának neveznek a történészek.
Történelmi előzmények: Az I. világháborút követő összeomlást, forradalmakat, a trianoni békeszerződés következményeit szenvedte az ország.
Károly király egy újabb, második kísérletet tett a hatalom visszaszerzésére. 1921. október 22-én négy vonatszerelvény indult Sopronból a királyi párral és kíséretével, továbbá a királyra felesküdött katonákkal, csendőrökkel.
A királyi vonat Torbágy állomásra érkezett, az utat biztosító szerelvény pedig a budaörsi vasútállomás nyugati bejáratáig jutott, ott ugyanis egy kisiklatott mozdony torlaszolta el az útját.
A kormányhoz hű csapatok a Törökugrató és környékén helyezkedtek el. Az első összecsapás október 23-án hajnalban történt. A mintegy 80 fős, orvostanhallgatóból álló előőrs tüzelni kezdett a közeledő vonatra. A vonatról kiküldött katonák elfoglalták a magaslatot, az összecsapásban pedig többen meghaltak, illetve megsebesültek.
Károly azonban nem akart vérontást. Amikor a véres ütközetről a hírt megkapta, misét mondatott az elesettek lelki üdvéért a torbágyi állomáson, a vasúti sínek között.
Miközben a csata folyt, a budaörsi templom harangja misére hívta a híveket. De akkor már a lakosság tudta, hogy nem hadgyakorlat zajlik a térségben. Magyarok ontják egymás vérét, ki a királyért, ki Horthy kormányzóért. A csata végül is a kormányhoz hű erők győzelmével zárult.
Károlyt és Zita királynőt- ugyan királynak kijáró külsőségek közepette, de mégis csak fogolyként – Tihanyba vitték. Mivel a trónról továbbra sem volt hajlandó lemondani, november 1-jén átadták az antant megbízottainak, akik családjával együtt a távoli Madeira szigetére száműzték. A „Habsburg-kérdést” az antant nyomására a nemzetgyűlés 1921 novemberében rendezte, azaz kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.
s.k.
