A Budaörsi Kolping Család Budajenőt csodálta

2022-06-12 | Budaörs
Június hó 11-én nyárias időben a Kolping-tagok egynapos kiránduláson vettek részt. A közlekedést személyautókkal oldották meg, „telekocsi” módszerrel. Programunkat a Szent Péter és Pál katolikus templomnál kezdtük. Ott már várt ránk Harkai Gábor plébános úr. A szépen felújított templom történetét tudtuk meg tőle.

A törökdúlás után Pusztajenő néven benépesülő területen a telki apátság úgynevezett skót bencései végeztek lelki munkát. A Bécsből érkező szerzetesek legfőbb tevékenysége a pasztoráció mellett a gazdálkodás megindítása is szerepet játszott.

A plébániatemplom 1756-ban épült. Az 1800-as évek elején készült barokk főoltár középső fülkéjében a templom patrónusainak, Péter és Pál apostolnak szobra látható.

A továbbiakban Csörgőné Józsefné Panni, a helyi Értéktár Bizottság elnöke mutatta be a település történetét, látnivalóit.

Budajenő történelme több ponton hasonló Budaörséhez. A török kiűzése után szorgalmas telepesek érkeztek Németország tartományaiból, a pusztaságból élhető területet varázsolni. 1946-ban ugyancsak elűzetés sújtotta az itt élőket, kitelepítették a község 90-át. Erdélyből jöttek az új lakók. Ha tájházzal még nem büszkélkedhet Budajenő, de egy „tájszoba” nemrégiben megnyílt az egykori óvoda épületében. A helyiségben jól megférnek a svábság és az erdélyi magyarság használati tárgyai.

A közelben, gondozott, árnyas parkban áll a Skót Bencés Rendház, ami napjainkban általános iskolaként működik.

Említésre méltó, hogy egykor a bencés apát külön emeletet építtetett több ezer kötetes könyvtárának. A gödöllői kastély után a második legértékesebb műemlékként említik Pest megyében az épületet.

Rövid autóúttal és könnyű sétával eljutottunk a domb tetején álló Árpád-kori temetőkápolnához, a Szent Mihály Öregtemplomhoz. A korabeli leírások szerint ez a település egyik legkorábbi épülete.

Mindig valami varázslatos érzés kerít a hatalmába, ha évszázadokkal ezelőtt emberkéz által emelt falak között járok. Néztem a békés tájat, a szelíd dombok sziluettjét és arra gondoltam, hogy elődeink is ezt láthatták….

A domb oldalában , az Ó-temetőben német feliratú sírokat takarnak a lombok. Egy bekerített területen a község papjai nyugszanak.

Bőséges ebédünket az Öregház étterem árnyas udvarán költöttük el.

Onnan már igen közel van a Magtár impozáns épülete.

Amit láttunk, az jellegzetes példája annak, hogyan válhat egy romos épület a település kulturális és közösségi életének fontos szereplőjévé. 2018-ban elnyerte az “Év homlokzata” – díjat, műemlék kategóriában.

Földszinten a fogadótér alkalmas rendezvények megtartására, vetítésekre. Az első emeleten fafödémes nagy térben ifjúsági- és zarándokszállás várja az érkezőket, 32 ágyas hálóteremmel, vizesblokkal és minden igényt kielégítő teakonyhával.

A második emeleten és a padlástérben a Kárpát-medencei nemzetiségek zarándok- és kegyhelyeinek állandó kiállítása került kialakításra.

Az épület mellett hangulatos környezetben egy mesterséges tó található, amit a Békás patak táplál. A vízén egy Ulmer Schachtel kicsinyített mása áll. Ilyen vízi járművekkel érkeztek 300 évvel ezelőtt az ősök.

A számos érdekes látnivalóval és értékes ismerettel feltöltekezve vettünk búcsút kedves, nagy tudású idegenvezetőnktől, Csörgőné Pannitól.

Köszönjük a szervezőknek, elsősorban Michelberger Mátyás elnöknek , ezt a szép napot.

Fotó: Novák György

s.k.

Megosztás