A budaörsi Szent Antal

2022-12-03 | Budaörs
Már csak egy megsárgult fényképen láthatjuk, hogy a mai Kötő utca és Szabadság út sarkán állt egy Szent Antal szobor. Egy helyi sváb család adományából készült, majd onnan a katolikus templomba került. A tulajdonosok úgy tartották, hogy ott nagyobb biztonságban lesz.

 

A katolikus templomban jobboldali pillér mellett áll Páduai Szent Antal kőszobra.  A szobor eredetileg kültéren állt,  a mai Szabadság és Kötő utca sarkán, majd az 1950-es években került a templomba.

A legnépszerűbb szent szinte az egész világon Páduai Szent Antal (1195–1231. jún. 13). Jóformán nincs katolikus templom, ahol ne állana szobra, mely angyali szelídségű ifjú szerzetest ábrázol, barna ferences csuhában, karján a kis Jézussal, szabad kezében liliom, rózsafüzér. Ha a hívő katolikusnak gondja-baja van, végső menedékként mind hozzá fordulhat A szegények védőszentje, ezért a katolikus templomokban a szobra előtt található Szent Antal-persely a rászorulók számára felajánlott adományok gyűjtésére szolgál. Ő a gyermekek védőszentje, a háziállatok, a házastársak, asszonyok, gyermekek, utazók, bányászok, fazekasok patrónusa. Véd a terméketlenség, láz, háborús ínség és a pestis ellen, segít az elveszett tárgyak megtalálásában, az egyház legfőbb „alamizsnás” segítője.

Kiváló hitszónok volt, egyszerűsége és meggyőzőképessége miatt nagy népszerűségnek örvendett. Kortársa volt Assisi Szent Ferencnek, akivel személyesen is találkozott. Olyan kedvelt volt az emberek körében, hogy halála után nem egészen egy évvel, 1232. május 30-án IX. Gergely pápa szentté avatta. Nagyon fiatalon hunyt el, sírja a padovai Szent Antal-bazilikában található, híres zarándokhely.

Személye Ady Endrét is megihlette:

Szent Antal tisztelete

Mikor tudom, hogy
Vagyok az, aki voltam
S mikor az Ember
Jól be- és kibomoltan
Fetreng és őrjöng,
Száguld és szenved,
Hadd imádjam meg,
Én, a kálvinista,
A páduai Antalt,
A szentet.

(részlet)

Szent Antal szobra az eredeti helyén. (Ma Szabadság út 120 sz.)

A régi budaörsiek körében élt egy legenda, amit régebben Szattelberger András mesélt el nekem.

„A szüleink a Pistály dűlőben szőlőt kötöztek, bátyám és nővérem ennivalót vitt nekik. A patakhoz értek, de a keskeny pallóján nem mertek átmenni. Letérdeltek a partra és Szent Antalhoz imádkoztak. Akkor megjelent egy furcsa ruhás, szakállas idegen- akit sem előtte, sem utána nem látott senki és átsegítette a gyerekeket a túlpartra.”

A budaörsiek meg voltak győződve, hogy az idegen csakis Szent Antal lehetett.

s.k.

Megosztás