Elég csak néhány generációt visszamennünk az időben, és máris láthatjuk, hogyan nő a nagyszülők, dédszülők, ükszülők száma.
Nagyszülőből 4, dédszülőből 8, ükszülőből 16, szépszülőből pedig 32 van. Tehát az ősszülők száma, időben visszafelé haladva, minden generációval megduplázódik. Ha csak 9 generációt megyünk vissza az időben, ami körülbelül 300 évet jelent, akkor az ősszülők száma már 512. Ez egészen nagy számnak tűnik. És ami talán még megdöbbentőbb, ha ebből az 512 felmenőnkből csak egyvalaki is hiányozna, akkor mi magunk soha nem születhettünk volna meg.
Honnan jöttünk, kik vagyunk, hová megyünk – családfakutatás elmélete és gyakorlata címmel Dr. Tóth Eszter Zsófia történész, társadalomkutató tartott előadást a Jókai Mór Művelődési Házban.
A jelenlévők többé-kevésbé már „megfertőződtek” ebben a témában.
Előadását családtörténettel kezdte. Nagyapja hadifogoly történetét mesélte el. Sokan szeretnék tudni, hol, mikor vesztette életét valamelyik ősük.Szerinte fontos, hogy a családban ne maradjanak feloldatlan történetek.
Minél előbb keressük fel a még élő rokonokat, – javasolta az előadó – akiknél biztos találunk fontos dokumentumokat, olyan fényképeket, amik megőrizték elődeink arcvonásait.
A második lépésben kutakodhatunk az internet adatbázisában.
Például: https://aktakaland.wordpress.com/ vagy az ingyenes Family Search oldalon.
Aki a világháborúkban eltűnt rokonait keresi, az itt talán szerencsés lesz: https://katonahoseink.militaria.hu/
A Családfamesék oldalon is számos érdekességet találunk.
Végezetül a hallgatóság is tett fel kérdéseket , illetve saját kutatási sikereit mondta el.
s.k.
