1. Tartós szorongás és depresszió
Dr. Tim Rittman neurológus szerint a demencia első jelei sokszor nem kognitív, hanem érzelmi szinten jelentkeznek. A beteg tartós szorongást vagy levertséget érezhet anélkül, hogy annak konkrét oka lenne. Ez a fajta hangulati változás gyakran megelőzi a memóriazavart, és súlyosan befolyásolhatja a társas kapcsolatait is. Sokan azt gondolják, hogy ez a depresszió vagy a stressz természetes velejárója, pedig lehet, hogy mélyebb problémát jelez.
2. Magatartásbeli változások
A személyiség változása, például a türelmetlenség, ingerlékenység vagy a szociális visszahúzódás szintén korai tünet lehet. Az illető egyre kevésbé érdeklődik azok iránt a dolgok iránt, amelyek korábban örömet okoztak számára. A társasági eseményeket inkább kerüli, és nehezebben nyit mások felé. Ez a fajta viselkedésváltozás az agyi funkciók lassú változásának egyik legkorábbi jele lehet, így nem csupán hangulatingadozásról van szó.
3. Motiváció elvesztése
A Johns Hopkins Medicine szerint a demencia korai szakaszában gyakori a motiváció elvesztése (apátia), a közöny és az érdeklődés hiánya. Az Alzheimer’s Association arra figyelmeztet, hogy ezek a jelek különösen alattomosak, mert a környezet gyakran életkori sajátosságként értelmezi őket, nem pedig neurológiai problémaként.
6 szokás, ami akár demenciához is vezethet: ideje leállnod velük még ma
Miért fontos ezekre odafigyelni?
A demencia korai felismerése lehetőséget ad arra, hogy a beteg és a család időben felkészüljön a betegséggel járó nehézségekre – mind érzelmileg, mind pedig gyakorlati szempontból. A kezelés ugyan nem gyógyítja meg a betegséget, de képes lassítani a leépülést és javítani az életminőséget. Emellett hozzáférést adhat olyan terápiás lehetőségekhez és támogató szolgáltatásokhoz, amelyek a későbbi szakaszban már kevésbé hatékonyak.
Mit tehetsz?
Ha te, vagy egy hozzád közel álló személy tartós szorongást, visszahúzódó magatartást vagy hangulati változásokat tapasztal – különösen, ha ezek újkeletűek és fokozatosan súlyosbodnak –, érdemes orvoshoz fordulni. Egy részletes neurológiai kivizsgálás segíthet tisztábban látni, és ha szükséges, időben beavatkozni. A figyelem, a törődés és a nyitottság már önmagában is hatalmas segítség lehet.
A demencia nem egyik napról a másikra jelentkezik, és a legkorábbi jelei gyakran nem a feledékenységben, hanem a hangulatban és a viselkedésben mutatkoznak meg. Ezek az apró, de árulkodó jelek fontos figyelmeztetések lehetnek. Ilyenkor nem a pánik, hanem az odafigyelés és az időben történő közbelépés az, ami valójában számít.
Meg lehet előzni?
Bár a demencia nem minden esetben előzhető meg, egyre több kutatás igazolja, hogy bizonyos életmódbeli szokások csökkenthetik a kockázatát. A kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres mozgás, a szellemi kihívások keresése – például új nyelvek tanulása vagy stratégiai játékok – mind támogatják az agy rugalmasságát. Emellett a társas kapcsolatok ápolása és a krónikus stressz kezelése is fontos szerepet játszhat a megelőzésben. Minél aktívabban használjuk az agyunkat, annál ellenállóbbá tehetjük a hanyatlással szemben.
Forrás: mirror.co.uk
Major Edit
