A magyar katolikus és keresztény hívők által minden év pünkösdjén, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában és szabadtéri szentmise a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben.
Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét. Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében és azóta oda irányítják a keresztaljákat (kereszt alatt vonuló, templomuk zászlója és a településük nevét jelző felirat mögé felsorakozó zarándokcsoportokat) és a világ különböző részeiből érkező hívők csoportjait.
Az ún. Hármashalom-oltárt 1996-ban tervezte Makovecz Imre, az akkori ferences házfőnök, Bartók Albert atya megbízására. Makovecz elmondása szerint az atya tisztán, pontosan leírta, hogy mit szeretne: hármashalom, kettős kereszttel, ebből készüljön egy oltár. A hármashalom eredetileg a Golgota szimbóluma volt, később a Magyar Királyság három legmagasabb hegyét jelképzete, a Mátrát, Tátrát és Fátrát.
A csíksomlyói búcsú Románia kommunista diktátorának, Nicolae Ceaușescunak az 1989-es bukása után nemcsak az erdélyi, de a világ keresztény magyarságának ökumenikus közös nemzeti kegyhelyévé és találkozóhelyévé vált.
2010-ben Magyarországról már két különvonat is indult, a második Csíksomlyó Expressz néven, illetve 2012-től a Boldogasszony Zarándokvonat is jár a búcsúra.
A 2015-ös búcsún hozzávetőlegesen 250 000 zarándok vett részt.Ez a szám évről-évre növekszik.
2025-ben a Rákóczi Szövetség meghívására 300 Kárpát-medencei és nagyvilágban élő magyar középiskolás indul a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Boldogasszony Zarándokvonattal. A zarándoklat célja, hogy a fiatalok megtapasztalják az együvé tartozás élményét és együtt imádkozhassanak jövőjükért és a keresztény Magyarországért.
Aki egyszer ott állt a Nyeregben , részt vett a szentmisén és énekelte több százezer hívővel együtt a Himnuszt, annak azok a pillanatok örök emlékül megmaradnak.
s.k.
