A Föld Napja 2020

2020-04-22 | Budaörs
Egy nap a holnapért, a klímáért, a Földünkért! Létünk alapja az élővilág változatosságának megőrzése – erre figyelmeztet a 30. magyar és az 50. világméretű Föld napja. Talán ma már azok is felfigyelnek a tennivalókra, akiket eddig hidegen hagyott ez a téma.

Kik tudnák szebben, jobban, hitelesebben ugyanakkor tárgyilagosan megfogalmazni a gondolataikat, mint a világ elismert tudósai, bölcsei!? Íme:

David Attenborough – brit természettudós, dokumentumfilmes, az ismeretterjesztő televízióműsorok egyik úttörője:

„A földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni. Sokan egyénileg is megtesznek minden tőlük telhetőt, ám valódi sikert csak akkor érhetünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban, a gazdaságban és a politikában

Mahatma Gandhi – jogász, politikus, India politikai és spirituális vezetője, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja:

„A világ erőforrásai elegendők ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendők ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát.”

Robert Green Ingersoll – amerikai polgárháborús veterán, politikus:

„A természetben nincsenek sem jutalmak, sem büntetések: következmények vannak.”

Szent-Györgyi Albert – Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus:

„A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.”

Albert Schweitzer – Nobel-békedíjas német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos:

„A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.”

„A világ jövője nem attól függ, hogy mennyire értjük, hanem hogy mennyire tiszteljük az életet.”

Friedensreich Hundertwasser – osztrák építész, festő és filozófus:

„Vendég vagy a természetben – viselkedj!”

„Csak ha úgy szereted a fákat, mint önmagadat, akkor van esélyed a túlélésre.”

Jane Goodall – angol etológus, antropológus és primatológus, a csimpánzok szociális és családi életének legismertebb kutatója:

„Nem különös, hogy a bolygó legintelligensebb lénye elpusztítja a saját lakóhelyét?”

„Földünk nem engedheti meg magának a nyugati világ meggondolatlan fogyasztási lázát, amely mohó csápjaival körbeöleli a földgömböt. Túl nagy az ára, amit ráadásul javarészt a gyerekeinknek kell majd megfizetniük. Csak ha összefogunk, és elutasítjuk az olyan ételt, amelyhez méreg és szenvedés tapad, csak akkor szállhatunk szembe a bolygónkon keringő vállalati hatalommal. Fogjuk meg egymás kezét! Beszéljünk a némák és szegények helyett!”

Gábor Dénes – Nobel-díjas magyar fizikus:

„Eddig az ember magával a természettel küzdött; mostantól a saját természetével kell megküzdenie.”

„Három nagy veszéllyel kell szembenéznie a civilizációnknak. Az első a nukleáris háború pusztítása, a második a túlnépesedés fenyegetése, a harmadik a tétlen kényelem kora.”

Ed Begley Jr. – amerikai színész:

„Nem értem, hogy miért hívjuk vandalizmusnak, ha valami olyat rombolunk le, amit mi építettünk, ha azt, amikor olyasmit rombolunk le, amit a természet alkotott, haladásnak hívjuk.”

Alok Jha – amerikai tudományos újságíró, tévés személyiség, író:

„A világ állatai és növényei rendkívül összetett ökoszisztémát alkotnak, és mi, emberek sokkal szorosabban kötődünk és függünk a természettől, mint azt a legtöbben gondolnánk. Ha ez összeomlik, minket is magával ránt.”

Bobby McLeod – ausztrál aktivista, költő és zenész:

„Ha Földünk beteg és szennyezett, az emberek sem lehetnek egészségesek. Ahhoz, hogy magunkat meggyógyítsuk, előbb bolygónkat kell meggyógyítanunk.”

s.k.

Megosztás