A grund - vagy senki földje?

2024-04-27 | Közélet
Égető probléma napjainkban, hogy a fiatalok túl sokat ülnek a kütyük előtt, keveset mozognak, még kevesebbet vannak szabad levegőn. (A játszóterek pedig, hozzáteszem, kicsik és zsúfoltak ezen a tájon.) De hol találnánk Budaörs keleti felén, ami az óvárost is magában foglalja, olyan nagy szabad területet, ahol lehetne focizni, kosarazni, futni, élvezni a levegőt és a napsütést? Én találtam, de az ötlet eredetileg nem az enyém.

A régi időkben több olyan szabad terület is volt Budaörsön, ahol lehetett focizni, labdázni („döngetőzni”), fogócskázni, de még a vándorcirkusz és a nagy körhinta is itt vert tanyát – ilyen volt pl. a mai Clementis utcai óvoda teljes területe. Azután később, hétvégeken, be lehetett lógni pl. a Rózsa utcai iskola sportudvarára és ott rúgni a labdát sötétedésig. Ide is óvoda épült azóta.

Amikor felépült az I. sz. Iskola a Hársfa utca végében, maradt mögötte egy nagy szabad terület. Volt olyan gondolat akkoriban, hogy itt lehetne – akár tetővel rendelkező – olyan létesítményt építeni, ahová bárki mehet sportolni, mozogni.

Mint a mai állapot mutatja, ebből semmi sem lett. Szép nagy, füves, üres terület rejtőzik a Budafoki utca végén azóta is, még a füvet is lenyírták nemrégen. Szinte adja magát a lehetőség, hogy egy csapat fiatal odarohanjon és focizzon egy jót… De vajon megteheti-e? A tulajdonos Budaörs városa.

Az én gyorsan támadt gondolataimban akár három kispálya is megjelenik, amelyek keresztben elférnének: néhány focikapuval, akár kosárlabdapalánkkal – természetesen meghagyva a füves talajt, amelyet most is ugyanúgy nyírnak, mint akkor kellene. Ez talán nem lenne olyan nagy kiadás és időbe is telne, amíg odaszoknának a mozogni vágyó kicsik és nagyok. (Ha megfelelő szakemberek kezébe kerülne a tervezés, meggyőződésem, hogy a legoptimálisabb megoldás születne.)

Részemről egy dologhoz azonban ragaszkodnék: a megfelelő kerítés és kapu megépítéséhez. Egyrészt a kisebb gyerekek védelmében, másrészt – ismerve a környék lelkes és nagy létszámú kutyasétáltatóját – a sportpálya valószínűleg nem úszná meg azt a bizonyosat, amit a környező utcák sem… (Bár a kutyusok szerencsére kitombolhatják magukat a nagyon közeli kutyafuttatóban is.)  Még néhány pad is elkelne a magasabban fekvő részen, ahol a kisgyerekes szülők – és főleg a nagyszülők – megpihenhetnének, amíg csemetéik a pályákon futkosnak.

Ez csupán egy régi gondolat felelevenítése, amely évekre feledésbe merült. De ismerve az egyre nagyobb helyszűkét Budaörsön, talán megérné újra foglalkozni vele!

(Kis kutatás után kiderült, hogy 10 évvel ezelőtt már részletes tervek születtek erre a területre – hamarosan ezekkel is foglalkozunk.)

SzK

Megosztás