Ismerjük meg kicsit közelebbről:
Mellékág csatlakozik bele Budakesziről, Budaörsről, Törökbálintról és Diósdról. A patakba torkollik Budaörsnél a Budakeszi-árok.
114 km2-es vízgyűjtő területe van, ami főként a Budakeszi- és Budaörsi-medence kistájakon terül el. A viszonylag kicsi vízgyűjtő alapvetően vízhiányos, ám nagy esőzések idején jelentősen megnövekszik a patak vize, ami a 2000-es években még többször áradást és a part menti házakban lakók ideiglenes kitelepítését jelentette.
A patak útja hol talajba vájt természetes mederben, hol betonágyban, szűkebb-tágabb keresztmetszetben és a legkülönbözőbb rézsűk által határolva változatos élőhelyeken vezet keresztül. Budapest határától az eleinte fűzzel és nyárral szegélyezett enyhén kanyargós szakasz a Tóváros előtt kiszélesedik, itt alakították ki 2005-ben a patak felduzzasztásával a Kána-tavat, ami ma közkedvelt horgásztó.
A mocsári növényzetre jellemző fajok, a héjakút mácsonya, a mocsári aszat, a mocsári tisztesfű, a réti füzény, a borzas füzike, valamint a tavi sóska és a mocsári zsurló gyakori partján. Az állatok közül mocsári béka, illetve varangy fajok nagy számban fordulnak elő. Tőkés réce családokat és zsákmányra leső szürke gémeket mindig láthatunk itt. Kőérberektől lefelé a patakmeder beszűkül, a torkolat felé beton műtárgyak között folyik.
SzK
(Forrás: internet)
