ELŐZMÉNYEK (forrás: epiteszforum.hu – 2011-es anyag)
A fejlesztési koncepcióvázlatból…
Bevezető gondolatok a Budai Várról
A Budai Vár a magyar nemzet szimbolikus helyszíne, identitásának szerves része, a magyar államiság sorsdöntő eseményeinek színtere, nemzeti, kulturális, valamint polgári intézményeknek helyet adó terület. A Várhegy a magyar kultúra fellegvára, művészettörténeti, régészeti, építészeti szempontból az ország egyik legjelentősebb együttese, az egyetemes kultúra egyedi értéke, a Világörökség része. A fejlesztések alapelveinek és a konkrét beavatkozások kidolgozásánál megkerülhetetlen az előzmények – a hagyomány – ismerete és a jelenlegi állapot vizsgálata.
A jelenlegi állapot vizsgálata és problémái
A Várhegyen a műemlék épületek összefüggő struktúrát alkotnak, lefedve a falakon belüli területet, őrizve a középkori városszövetet. A korszakonkénti beépítések kronológiájából és vizsgálatából fontos fejlesztési következtetések vezethetők le. A jelenlegi beépítést meghatározó korszak az 1945 előtti állapot. A háborús pusztítás a Polgárváros területén jelentős, a Palotanegyed területén szinte teljes volt, amelynek hozadéka volt a középkori palota és erődítményrendszer maradványainak felszínre kerülése. Az üres területek egy része bontások következménye, amelyek a jövőbeni fejlesztések célterületei. Beépítésükkel az utcák és terek esztétikai térfal-hiányosságai megszüntethetők, hasznosításukkal a vári funkciók gazdagíthatók.
A Várnegyed jelenlegi építészeti problémái az 1945 előtti szerves egység megbomlásának a következményei. Az 1950-es években a középkori erődrendszer rekonstrukciója elvágta a legtöbb feljutási útvonalat. A Várnegyed területén általában megoldatlan a közlekedés és a parkolás. Problémát jelent a közterek parkolóként való használata. Hiányoznak a személygépkocsi- és turistabusz-parkolók. Jelentős probléma a gyalogos kapcsolatok – liftek, lépcsők, mozgólépcsők – hiánya. Megoldatlan a védművek felújítása, a várfalak körbejárhatósága.
A Palotanegyed tradicionálisan a nemzeti politikai intézmények és közgyűjtemények helyszíne. A Palotanegyed és a magyarság Főtere a Szent György tér. A teret övező ingatlanok: a Királyi Palota, Sándor-palota, a Karmelita kolostor és a Várszínház épületegyüttese, a volt Teleki palota (József főherceg palotája) és Királyi Istállók telkei, a volt HM és Honvéd Főparancsnokság romterülete.
A Polgárváros az ország első számú, történelmi polgári városa. A Polgárváros történelmi Főtere a Szentháromság tér. A tér fő ingatlanai: az egykori Városháza, a Mátyás-templom, a volt Pénzügyminisztérium épülete, az ún. jezsuita telek, a Hilton-szálló és a Halászbástya. A téren futnak össze a Polgárváros legfontosabb utcái. A Várnegyed egyedülálló adottsága, hogy a két Főteret a Várnegyed Főutcája a Tárnok utca köti össze a Dísz térrel együtt. A A fejlesztési javaslatok a vár kiemelt területeire koncentrálódnak.
Palotanegyed (ne feledjük, ez egy 2011-es koncepció…a szerk.)
Javasoljuk a Királyi Palota reprezentatív térsorainak visszaépítését, az épület külső, autentikus helyreállítását. Az „A” épület újraépített, eredeti méretű tömegében igazgatási funkció kapna helyet, a „B” épületben a Bálterem és a Büféterem rekonstrukcióját, a „C” és „D” épületszárnyakban a Hauszmann-féle kupola újraépítését, a Trónterem és a Várkápolna helyreállítását, valamint Habsburg-terem rekonstrukcióját – bennük Nemzeti Kincstár létrehozását – javasoljuk.
Az „E” épületben a Szent István terem visszaállítása lehetne a történeti térrekonstrukció első eleme, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) pedig korszerű Vármúzeummá alakulhatna át. Az „F” épületbe a Corvin-terem és az Ybl-féle főlépcsőház visszaállításával reprezentatív szálloda kerülhetne, konferenciatermekkel. Javasoljuk a Királyi Palota – az egykori főbejárat – nyugati térfalának újraépítését. A Hunyadi-udvarba tervezett új kolonnád-sor vizuális zárást képezne a Testőrségi épülettel, a Csikós udvarban pedig az újraépített Lovardával.
Szent György tér
Történeti áttekintés
A mai Szent György tér helyén a középkorban piactér volt. A tér közepén a Szent Zsigmond-templom állt, a keleti oldalon a ferencesek 1260 körül épült Evangélista Szent János temploma és kolostora helyezkedett el. Itt temették el az utolsó Árpád-házi királyt, III. Endrét. A török korban a terület keleti oldalán a budai pasa palotája állt a Basa-dzsámival. Buda visszafoglalása után a tér délkeleti részén 1687-1736 között épült fel a Zeughaus (Fegyvertár) egyemeletes barokk épülete. A ferences templom romjaira a karmeliták új szakrális központot emeltek 1725-1736 között. A karmelita templomot Kempelen Farkas 1787-ben színházzá alakította, amely egészen a II. világháborúig fennmaradt. Ebből az időszakból származik a Teleki-féle bérpalota klasszicizáló késő barokk épülete. A ferences kolostor romjain épült kaszárnyák felhasználásával, a tér keleti oldalán 1805-1806 között készült el gróf Sándor Vince palotája Pollack Mihály közreműködésével. A 19. század elejétől nevezték a helyet Szent György térnek. A tér délnyugati sarkán 1847-1858 között készült el a Királyi Istállók hosszan elnyúló, klasszicizáló együttese. 1870-től a terület megközelítését nagyban javította a keleti oldalra érkező Sikló.
A tér elnevezése 1879-től lett újra Szent György tér, amely a század második felétől az állami reprezentáció helyszínévé vált, a királyi palota átépítésével és bővítésével párhuzamosan, amely Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos nevéhez kötődött. Elsőként az egykori Sándor-palotába költözött be 1867-ben a Miniszterelnökség, majd a tér északi végén 1879-1882 között felépült a HM monumentális tömbje.
A Teleki-palota 1902-ben József főherceg birtokába került, aki jelentősen átalakíttatta azt neobarokk modorban. A tér déli végét a Zeughaus lebontása (1898-1902) után a kibővült palota északi szárnya foglalta el, ünnepélyes bejárattal és kocsiáthajtóval. A századfordulóra kialakult a tér reprezentatív épületegyüttese, amely egészen a II. világháborúig meghatározta a hely arculatát. A háború óriási pusztítást okozott a területen.
A Budai Vár újjáépítésével párhuzamosan lebontották a romba dőlt istállóépületet (1955 körül), a Hadügyminisztériumot, később pedig a viszonylag épen maradt főhercegi palotát (1966 után) és a Honvéd Főparancsnokság nagy részét is. A súlyosan megsérült Sándor-palota megmenekült. A Budavári Palota északi szárnya, az „A” épület teljesen átalakult és tömege megnövekedett. A tér nyugati oldalának beépítésére és a terület rendezésére az elmúlt évtizedek alatt számos elképzelés született, a közelmúltban a középkori lakóházak és pincék feltárt maradványait konzerválták a bástyasétány egy szakaszának helyreállításával. A Sándor Palota 2001-2002 között született újjá, azóta a Köztársasági Elnöki Hivatalnak ad otthont. A tér északi végét a Honvéd Főparancsnokság torzója zárja le.
Fejlesztési javaslatok … (A teljes anyag ITT olvasható)
A JELEN (forrás: novekedes.hu – 2023)
A Nemzeti Hauszmann Terv eredetileg még 2014-ben lett meghirdetve. A célja az volt, hogy a program keretében megújítsák a budai Várnegyedet. Megnéztük hol tartanak jelenleg a folyamatban lévő építkezések. A Szent György tér nyugati oldalában a látogatók hosszú időn át csak egy csúnya romhalmazt tekinthettek meg.
Többek közt ezt az évtizedes hibát is orvosolja a jelenleg is zajló Hauszmann program, amely alaposan átalakítja a Vár központi tereit. A Királyi Lovarda, a Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső már korábban fel lett avatva. Megnéztük miként is állnak a jelenleg is zajló építkezések.
József Főhercegi Palota
A Sándor-palotával szemben álló telek sokáig a külvárosi szemétlerakók hangulatát idézte. Mint annyi más épületet a Várban a Főhercegi Palotát is komoly károk érték a második világháborús ostrom alatt. Végül a 60-as években bontották le teljesen. Az építkezés még 2021 júliusában indult meg. A projekt részeként nem csak a palota, hanem közvetlen környezete is megújul. Mellette egy volt istállóépület és egy neoreneszánsz kert is létesül.
Honvéd Főparancsnokság
Aki a Várban a polgárváros barokkos utcácskái felől a néhai királyi rezidencia felé veszi az irányt, azt a Főparancsnokság épülete fogadja először a Palotanegyedben. Ám ebben a fogadtatásban jó ideig sok köszönet nem volt. Egy időben golyóütötte falak fogadták a látogatókat. Most viszont eredeti méretében rekonstruálják a régi épületet, amely a tervek szerint látogatóközpontként fog működni. Legmagasabb pontját az épület múlt novemberben érte el.
Vöröskereszt Székház
Akárcsak a Főhercegi Palota ez is a semmiből fog megújulni. Az eredeti épületet 1946 és 1948 között bontották le. A telek a rendszerváltás előtt egy időben az Egyesült Államokhoz került és volt rá terv, hogy nagykövetséget fognak rajta építeni, de erre végül sose került sor. Mielőtt a mostani építkezés megindult volna 2021-ben, egy meglehetősen igénytelen piac állt az épület helyén. (A teljes anyag ITT olvasható)
Egy biztos: most is (mint mindig) érdemes fellátogatni a Várba, már csak a cseresznye-virágzás miatt is!
(SzK)
