Mit jelent igazából, mire használhatjuk és hogyan befolyásolhatja életünket?
Több internetes forrásból tájékozódtunk és csemegéztünk. Íme néhány információ – a teljesség igénye nélkül – nem mesterséges intelligencia segítségével összegyűjtve (vagy mégis?):
Mesterséges intelligenciának (MI vagy AI – az angol artificial intelligence-ből) egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. A fogalmat legtöbbször a számítógépekkel társítjuk.
A mesterséges intelligencia (AI vagy MI) azoknak a gépi, szoftver alapú alkalmazásoknak, algoritmusoknak a gyűjtőfogalma, amelyek célja az emberi viselkedés, gondolkodás utánzása.
Ezeknek az alkalmazásoknak az az alapvetése, hogy az emberi intelligencia leírható különböző mechanikus lépéssorozatokkal. A mesterséges intelligenciát az egészen egyszerű, automatizálható feladatvégzéstől kezdve akár jóval összetettebb tanulási, elemzési folyamatoknál is lehet alkalmazni.
(2018 itmap.hu) Mesterséges intelligencia: lerombolja vagy felépíti a karriered?
A BBC közelmúltbeli riportja szerint 2030-ig 800 millió ember veszítheti el a munkahelyét az RPA (Robotic Process Automation) következtében. Ez a világ aktív munkaerejének közel egyötöde. Általánosságban elmondható, hogy minél összetettebb munkát végez valaki, annál kevésbé veszélyezteti a mesterséges intelligencia az állását, a leleményesek pedig idejében észrevehetik benne a lehetőségeket.
De mi is az a mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) egy gép, program, mesterségesen létrehozott tudat, mely rendelkezik azzal a képességgel, hogy az emberi intelligenciához hasonlóan képes kiértékelni helyzeteket és ezáltal csökkenteni a hibákat, növelni a működés hatékonyságát, vagyis egyszerűbben mondva tanulni. Az AI képes emberi behatás nélkül megfelelően reagálni külső környezeti behatásokra, és hasonlóan viselkedni, mint egy természetes intelligenciával rendelkező élőlény – bár a döntés mögött jellemzően teljesen más mechanizmus húzódik meg. Az AI fejlesztés leginkább úgy jellemezhető, mint egy mesterséges emberi agy létrehozása.
Az AI típusai, felhasználási területei
Megkülönböztetünk gyenge és erős mesterséges intelligenciákat. A gyenge, avagy célzott mesterséges intelligencia egy jól körülhatárolható feladat elvégzésére képes, és egyre inkább jelen van a mindennapi életünkben. Az erős AI-k ezzel szemben önálló döntéseket hoznak, gondolkodásuk hasonlít az emberére.
Egészségügy: Az AI hamarosan betör az egészségügy területére az orvosok munkáját segítő software-ekkel. A Microsoft jelenlegi fejlesztése egy Hanover elnevezésű program, amely az onkológia területén tudja támogatni az orvosok döntéseit, kiértékelve a páciens leleteit és összevetve azokat az onkológiai kutatásokkal és 800 különböző, rák kezelésére szolgáló gyógyszer leírásával. Így képes megtalálni a páciens számára az optimális kezelést. Az AI természetesen megjelent a sebészetben is, ráadásul ezen a területen a gépek hatékonyabbak az embereknél, ahogy azt a washingtoni Children’s National Medical Centerben már demonstrálták, állítja egy közelmúltban megjelent kutatás.
Önvezető autók: A Google és a Tesla a technológia jelenlegi éllovasai, de ne feledkezzünk el róla, hogy összesen 30 különböző vállalat dolgozik azon, hogy kifejlessze az AI vezérelte önvezető autók technológiáját. Szinte bizonyos, hogy előbb-utóbb mind önvezető autókat vezetünk, illetve nem vezetünk majd.
Pénzügy és gazdaság: A bankok már jelenleg is használnak különböző mesterséges intelligenciákat, melyek a kereskedést, portfolió-optimalizációt segítik, valamint jelentős szerepük van a pénzügyi csalások megelőzésében azáltal, hogy kiszűrik az abnormális mintázatokat.
Mit hoz a jövő?
Az AI fejlesztés és felhasználás dinamikusan fejlődő terület, de az emberiségen is múlik, milyen mértékben képes ezt a saját hasznára fordítani. El tudunk képzelni hatékonyabb felhasználást is, mint a „Personalized Dynamic Pricing”, avagy személyre szabott, dinamikus árazás ötlete. A PDP ideája, hogy az online, de még a valós boltok is személyre szabott árakat rendeljenek egy-egy termékhez, amely függ a potenciális vásárló helyzetétől, szokásaitól, igényeitől. Képzeljünk el a boltban digitális árcédulákat, melyek attól függően változnak, ki áll előttük.
Ennél valószínűleg lényegesen jobban szolgálja a közjót a mesterséges intelligencia energetikai felhasználása, mely a szélturbinák és napelem-panelek hatékonyságát maximalizálná a technológia segítségével, de a nem megújuló energiaforrásokat használó erőművek működését és károsanyag-kibocsátását is optimalizálni tudja.
A „gépek lázadása” minden bizonnyal bekövetkezik – hogy mit hoz, az viszont rajtunk múlik, ahogy az is, hogy milyen hatással lesz ez a karrierünkre.
Egy hirdetés: (gazdagodjchatgptvel.hu) Az e-book, ami felfedi a jövő digitális aranybányáját
Fedezd fel a titkot, hogyan változtathatod meg az életedet a ChatGPT-vel! „Hogyan gazdagodjunk meg a ChatGPT-vel?” című könyvünkben megtanulhatod, hogyan használhatod ki a mesterséges intelligencia erejét a gazdagodáshoz és a sikerhez. Légy részese ennek a forradalmi technológiának, és változtasd meg a jövődet még ma! Ne hagyd ki ezt a lehetőséget, szerezz be egy példányt most!
A konkurencia legyőzése
Légy egy lépéssel előrébb a versenytársaidnál a piaci trendek és a versenytársak elemzésében! A ChatGPT segítségével észreveszed a rejtett lehetőségeket és gyorsabban reagálsz a változásokra.
A ChatGPT-4 új képességei: megtéveszthetőek vagyunk? A robot, amelyik embernek adja ki magát!” A ChatGPT, amely több mint 100 millió felhasználót szerzett rövid idő alatt, legújabb fejlesztése, a GPT-4, tovább finomítja a válaszgeneráló algoritmust és képes képi bemenetek elemzésére is. Egy tanulmányban bemutatott kísérletben a ChatGPT önállóan talált ki egy kifogást, hogy embert béreljen fel egy CAPTCHA azonosítás elvégzésére.
(2019, itmap.hu) Milyen veszélyeket rejt a mesterséges intelligencia?
A gépek egy napon majd logikusan gondolkodnak. A gépeknek egy napon majd érzelmeik lesznek. A gépek egy napon öntudatra ébrednek, és átveszik a hatalmat.
Míg az első kettő már nincs is olyan messze, a harmadik állítás komoly dilemma a fantasy írók és a tudósok körében is. Mitől tarthatunk jogosan?
Az AI valós veszélyei
Az egyelőre nem fenyeget minket, hogy a robotok öntudatra ébrednek és leigázzák az emberiséget, de az egyre okosodó szoftverek rossz kezekbe kerülve valóban okozhatnak komoly problémákat. Biztos te is ismered már például azokat az emaileket, amik az érzelmeidre apellálva próbálnak kényes adatokat szerezni, vagy pénzt kérni. Ezeknek már most is sokan bedőlnek. Képzeld el, mi történik, ha majd az AI-t használó hangutánzó és arccserélő programok például egy rokon képében megjelenő AI videóüzenetben könyörögnek, hogy utalj neki pénzt?
De ennél egyszerűbb módon is lehet hatalmas károkat okozni: nem kizárt például, hogy a robotmunkát végző, egyszerű AI-t használó robotokat némi programozással akár emberéletek kioltására is lehet utasítani. Ilyen lehet például, ha az egyszerű robotporszívóba távolról vezérhető robbanószerkezetet helyeznek, vagy ha felülírják az önvezető autók, drónok programkódját.
Nem válunk nélkülözhetővé…még
Mindegyik, a mesterséges intelligenciával foglalkozó cikkben előbb-utóbb előkerül a kérdés, hogy vajon meddig van szükség ránk, emberekre? Bár a fenti példák azt mutathatják, hogy az AI tényleg fénysebességgel fejlődik, a valóságban még várni kell arra, hogy mindent a robotok irányítsanak helyettünk. A következő években-évtizedekben inkább egyfajta szimbiózisra kell számítani, ahol a munka „unalmas“, gépies részét az MI szoftverekre bízhatjuk, de a döntéseket az emberek hozzák meg. Európában különösen visszafogja a stratégiai figyelem hiánya a mesterséges intelligenciában rejlő óriási üzleti és felhasználási lehetőségek kiaknázását, legalábbis a Fujitsu közreműködésével kiadott vizsgálati jelentés szerint.
Hogyan lesz hatékony az együttélés?
Az együttműködésnek jelenleg 3 fő módja van:
– az ember felügyelő funkciót tölt be, és ott lép közbe, ahol a gép tudása megáll: például a call-centerek esetében, amikor a felhasználónál olyan, egyedi probléma jelentkezik, amire a gép nem tudja a megoldást.
– az automatizmusokat és a döntések többségét a gép végzi el, de bizonyos szituációkban mindig az ember dönt – akkor is, ha a döntést a robot is meg tudná hozni – ilyenek például a hadászati célokra használt drónok.
– az AI biztosítja az információt, de a döntést mindig az ember hozza meg – ilyen például Watson, a betegeket diagnosztizáló program.
Egyes kutatók szerint az ember-gép harmónia megteremtéséhez teljesen új alapokra kell helyezni az AI-t: gondoskodni kell arról, hogy jobban megértsék a világot, és emberibb kontextusban kommunikáljanak velünk, hogy mi is jobban megértsük őket.
Mindenki megnyugtatására leszögeznénk, hogy a kutatások leginkább ebbe az irányba haladnak – a gyilkos robotok egyelőre csak a sci-fiben léteznek…
(mandiner.hu, 2023. január 30.) Havonta több mint 20 millió egyedi felhasználó
Újabb rekordot döntött meg az OpenAI által fejlesztett szövegalkotó robot, a ChatGPT – olvasható a HVG cikkében. A portálon azt írják: a mesterséges intelligenciával megtámogatott szoftver az első rekordját akkor könyvelhette el, amikor az indulása után csupán 5 nappal már 1 millió felhasználója volt, most pedig már ott tart a dolog, hogy az Instagramot is sikerült leköröznie.
Brett Winton iparági szakértő arról írt a Twitteren, hogy a ChatGPT 40 nap után már ott tart, hogy napi 10 millió felhasználója van. Ez elsőre talán nem tűnik soknak, Winton viszont rámutat: az Instagramnak az indulása után 355 nap kellett ahhoz, hogy elérje ezt a teljesítményt.
A napi 10 millió felhasználó azt sugallja, hogy havonta több mint 20 millió egyedi felhasználóval rendelkezik a platform. (Ők azok, akik havonta legalább egyszer használják a szolgáltatást.) A ChatGPT felhasználói bázisa a jövőben valószínűleg tovább fog majd nőni, annak ellenére, hogy működésével és használatával kapcsolatban heves viták zajlanak. Több ezer tudományos magazinnál például megtiltották, hogy a mesterséges intelligencia társszerzőként jelenjen meg a publikációknál.
A fejlesztés sikere annak köszönhető, hogy képes meglehetősen jól megérteni az emberi nyelvet, a bevitt adatot (kérdést) pedig értelmezni tudja, majd arra az emberihez nagyon hasonló szövegalkotási módon előállított szöveggel adja meg a választ. Az algoritmus annyira jól dolgozik, hogy a Google-nél bepánikoltak tőle, a Microsoft pedig 10 milliárd dollárt fektetett a fejlesztő cégbe…
Hát, fel van adva a lecke… Hogy birkózik meg ezzel az emberiség?
SzK
