Természetesen a mirhának, tömjénnek és az aranynak a Bibliában szimbolikus jelentése van.Az arany a Nap szimbóluma, ami Jézus napszerűségére utal, a mirha már előremutat az áldozati tettre, a tömjén pedig Jézus tisztaságát szimbolizálja. Lelki szempontból úgy is értelmezhetjük az ajándékokat mint a szeretet aranya, az ima tömjénje és a hit mirhája. A Három királyoknak is több szimbolikus jelentése van, ezek egyike, hogy Jézus születésénél minden nép képviseltette magát: Gáspár (jelentése: kincstárnok) a perzsa, Menyhért („a fény királya”) a héber, Boldizsár pedig („Bél isten, védd a királyt”) az akkád népet szimbolizálja, de jelzik még a Jézus megszületése előtti három kultúrkorszakot is (indiai, perzsa, egyiptomi). Ezek a nevek nem is szerepelnek az evangéliumokban. A mirha arab nyelven keserűt jelent, ami utal kesernyés ízére. Illata édes, enyhén pézsmaillatú, melengető. A tömjénfafélék családjába tartozik, Arábiában, Ázsiában, a Vörös-tenger partvidékén, Etiópiában őshonos. A mirha gyantáját a fa kérgének felmetszésével gyűjtik. Az ókorban főleg vallási szertartásokon és a gyógyászatban használták. A múmiákat is mirhából készült kenőccsel kenték be, ami megakadályozta a test pusztulását.
Napjainkban a kozmetika is használja pakolások, szépítőszerek alapanyagaként.
A Biblia, a Korán és a Védák egybehangzó állítása szerint a mirha elengedhetetlen kelléke a jelentős szertartásoknak. Egyiptomban éjjel-nappal égették a templomokban. Nap-szertartásoknál, és a Holdnak szánt áldozati ajándékként alkalmazták. A zsidóknál a felszentelésre használt bedörzsölő olaj is tartalmazott mirhát. Hagyományaik szerint Mózes is ezzel kente fel papjait. A megfeszített Jézusnak állítólag egy elöljáró mirhából és borból készült italt kínált. A görög mitológiában Aphrodité Mürrha istennőt vérfertőző kapcsolatra kényszerítette apjával, Kinürasszal, aki azzal állt bosszút, hogy Mürrhát mirhafává változtatta. Virágba borulásakor született meg e frigy gyümölcse, Adonisz. A kéregből kicsorduló gyantát azóta nevezik Mürrha könnyeinek.
A mirha tartósító tulajdonsága miatt a belőle készített illatszer akár tíz évig is megőrzi illatát. Legfontosabb hatásai: baktériumölő, gombaölő, gyulladáscsökkentő. Erősíti az idegeket, kezdeményező képességgel, erővel tölt el. Fenntartja a bőr egészségét, késlelteti az öregedést, kifejezetten jó a bőrfekélyek kezelésére. A menstruációt befolyásoló hatása miatt áldott állapotban lévő nők ne használják!
A tömjén fogalma emlékezetek óta összefonódik a spiritualitással. Az ókorban valamennyi templomban égették, hogy kiűzze, távol tartsa a gonosz erőket és megtisztítsa a teret. Fokozza az elmélyülést. Az ókorban az arannyal és egyéb drágakövekkel egy rangban álló illatszer volt, ezért a hatalom jelképének is számított. Nem egyszer tört ki viszály, hogy mely uralkodó szerezze meg a kizárólagos forgalmazás jogát.
Sába királynője számított az egyik legnagyobb szállítónak, emiatt vállalkozott veszélyes útjára Salamon királyhoz. Az ókori kínaiak a lepra, és a tüdővész ellenszerének tartották, de keleten és nyugaton egyaránt használták légzőszervi megbetegedések, reuma, bőrbajok, vérbajok, vesebetegségek gyógyítására.
A bőrt rugalmassá, fiatalossá teszi. A mai orvosok is elismerik a tömjén-olaj számos gyógyító tulajdonságát, miszerint jótékony hatással van a sebekre, izomhártyákra, segít megtisztítani a tüdőt a váladékoktól, gyógyítja a légúti betegségeket, a hörghurutot. Segíti az emésztést, gátolja a nemi szervek fertőződését, a hólyagbántalmakat. Alkalmazzák még mellgyulladásnál, méh kezelésre, szülés utáni fájdalmak enyhítésére. Kisimítja a ráncokat, puhítja a bőrt, enyhíti a bőr zsírosságát. Segít megszabadulni a lelki szorongásoktól, gondterheltségtől, visszaadja a lélek erejét. Támogatja az energia összpontosítását.
Források felhasználásával: Major Edit
