A bombázások utáni négy hónapban Hirosimában 90 000-166 000, Nagaszakiban 60 000-80 000 ember hunyt el a bombázások hatásainak következtében, nagyjából felük a bombázások napjain. A következő hónapokban számtalan ember halt bele a sugárbetegségbe, az égési sérülésekbe, és az egyéb sebesülésekbe, vagy a sugárzás következtében kialakult egyéb betegségekbe. Bár Hirosimának volt jókora helyőrsége is, mindkét városban többségükben civilek vesztették életüket. A robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé a 350 ezer lakosú városban.
A sugárfertőzések okozta egészségkárosodás pedig a mai napig szedi áldozatait. A már történelminek is nevezhető atomkort e dátumtól számítják.
1996. szeptember 10-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező Átfogó Atomcsend Szerződést (CTBT), amelyet Magyarország az elsők között írt alá és ratifikált. A megállapodás még nem léphetett hatályba, mert a függelékében felsorolt, atomerőművekkel vagy kísérleti atomlétesítményekkel rendelkező 44 ország közül eddig csak 35 tette meg ezt a lépést.
Napjainkban kilenc állam rendelkezik nukleáris fegyverekkel: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Pakisztán, India, Izrael és Észak-Korea. Oroszország birtokolja a legtöbb (5459) nukleáris robbanófejet, míg az Egyesült Államok a második 5177-tel.
Forrás: Világgazdaság
s.k.
