A Pákozdi Csata emlékére

2023-09-29 | Budaörs
A Magyar Nemzeti Bank „Pákozdi Katonai Emlékpark” megnevezéssel bronzpatinázott színesfém emlékérmét bocsát ki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első győztes csatájának 175. évfordulóján, 2023. szeptember 29-én. A 3000 Ft névértékű emlékérme a Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezésére 2014-ben indult, a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozat tizedik eleme. Az emlékérmét Molnár Mercédesz Dorisz szobrászművész tervezte.

Az 1593-as pákozdi csata a török elleni magyar hadjárat egyik fontos ütközete volt a Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom között. A csata a mai Fejér vármegye területén, Pákozdon zajlott le. Az oszmán-török hadsereg főparancsnoka, Szinán pasa(wd), nagyvezír mintegy 25 000 fős sereggel vonult át a Duna-Tisza közén.

Az 1848. szeptember 29-én Pákozd-Sukoró térségében megvívott csatát a magyar szabadságharc kezdetének tekintjük, ahol a magyar honvédsereg megvédte a forradalom és az áprilisi törvények vívmányait, visszavonulásra kényszerítve a túlerőben lévő Jellasics horvát bán seregét. A győzelem elsősorban morális hatása miatt vált a magyar honvédelem jelképévé. 1992-től szeptember 29-ét a szárazföldi haderőnem napjaként tartjuk számon.

Pákozdon  az 1848. szeptember 29-sukorói csata emlékére és tiszteletére létrehozott  Katonai Emlékpark  – Nemzeti Emlékhely  1951-ben állított obeliszk környezetében került kialakításra. Jelen formájában az emlékhely 2010-ben nyitotta meg kapuit azzal a céllal, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetét, az elmúlt 175 év főbb katonai eseményeit, és emléket állítson e korok ismert és ismeretlen katonahőseinek. Pákozd a Magyar Honvédség központi emlékhelye, amely nemcsak az ütközet áldozatainak, hanem az önkényuralom idején kivégzetteknek is emléket állít. Doni kápolnája a második világháború magyar hősi halottai, míg a békefenntartók emlékműve az idegen földön békét fenntartó magyar katonák áldozatvállalása előtt tiszteleg.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első győztes csatájának 175. évfordulóján a Magyar Nemzeti Bank „Pákozdi Katonai Emlékpark” megnevezéssel bronzpatinázott színesfém emlékérmét bocsát ki. A 3000 Ft névértékű emlékérme a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozat 10. elemeként jelenik meg. A sorozat a Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezésére 2014-ben indult, tagjai technikai specifikációjukban azonosak. Tartalmukat tekintve azt az irányelvet követik, hogy az érme egyik oldalán egy, a teljes emlékhelyet reprezentáló kép jelenik meg, míg a másik oldal annak egy karakterisztikus részletére fókuszál.

A „Pákozdi Katonai Emlékpark” megnevezésű emlékérme előoldalán az 1848. szeptember 29-én vívott pákozdi csata emlékére 1951-ben állított obeliszk (Kiss Kovács Gyula kétszeres Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes művész alkotása) ábrázolása látható, háttérben a nemzeti emlékhely környezetével és a Velencei-tóval. Az előlapon találhatóak továbbá a törvényes fizetőeszközök kötelező elemei: a kibocsátóra utaló „MAGYARORSZÁG” felirat, balra középen, két sorban a kibocsátás helyét jelölő „BP.” verdejel és a kibocsátás évét megörökítő „2023” verési évszám, az obeliszk ábrázolásától jobbra, két sorban a „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható.

A hátoldalon a középmezőben a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely felülnézeti ábrázolása látható, melyet külső gyűrű övez. A külső gyűrűben a nemzeti emlékhely megnevezése olvasható két félköriratra tagolva (fent a „KATONAI EMLÉKPARK • PÁKOZD” felirat, lent a „NEMZETI EMLÉKHELY” felirat), bal oldalon a nemzeti emlékhelyek emblémája, jobb oldalon az emlékérmét tervező Molnár Mercédesz Dorisz szobrászművész mesterjegye látható.

Forrás: origó

Major Edit

Megosztás