A köszönő szavak nemrég, nem akárhol és nem is akárki szájából hangzottak el, július 16-án délután ugyanis a Máltai Szeretetszolgálat budaörsi Idősek Klubjában Merics Nikoletta sanzonénekesnő varázsolta el hangjával a klubtagokat, és azokat a szerencséseket, akik még be tudtak zsúfolódni a szobába. Ő köszönte meg, hogy itt lehetett és egy olyan korosztálynak énekelhetett jórészt francia sanzonokat, akik fénykorukban már ismerték és szerették őket. Nem csoda, hogy a legismertebbeket – Nikoletta bíztatására – együtt énekeltük, amikor magyarra fordított dalokat énekelt.
Megjegyzem, tiszta véletlen, hogy ez a csodálatos délután létrejöhetett. Ugyanis a tízemeletes panel földszintjén működik sok éve egy közkedvelt állatkórház és nemrég az Idősek Klubja is ide költözött. És nemrégen Nikoletta és a Klub egyik dolgozója egy időben kereste fel a kórházat. Várakozás közben beszélgettek egymással és kiderült, hogy Nikoletta sanzonénekes. És ő, amikor megtudta, hogy a ház másik oldalán idős emberek töltik a hétköznapjaikat, azonnal felajánlotta, hogy szívesen énekelne az idős generációnak. És a Klub élt a lehetőséggel…
Nikoletta tehát megjelent és már első bemutatkozó szavaival elnyerte minden ott lévő szimpátiáját. Határozottan kijelentette, hogy számára a sanzon nem egy dal, hanem egy vallomás. Egy vallomás, amely nem szégyelli a sebeit, inkább kicsit kérkedik velük. Míg sok zenei műfaj próbál elsimulni, csillogni, villogni, a sanzon nem fél az esendőségtől, a keserű humortól, az élet mocskától – a sanzon nem „szép” akar lenni, hanem igaz. Mintha egy levél volna, amit soha nem küldtek el.
És amikor Nikolett énekelni kezdett, azonnal elbűvölte a szépkorú közönségét, többek között Édith Piaf dalaival és a dalok közötti átkötések pedig megérintettek mindenkit. A Klub rendszeresen meglepi tagjait tartalmas, szép délelőttökkel és délutánokkal, ezúttal viszont egy igazán különleges, szép élménnyel gazdagodva mehettek haza.
Nikoletta a dalok között is mesélt. Elmondta, hogy már egészen kicsi korától a zene bűvöletében élt. Zenei tanulmányaimat a Pálóczi Horváth Ádám zenei alapiskolában kezdte, majd folyamatosan képezte magát tovább. „Életem legmeghatározóbb élménye, amikor aprócska kislányként kint az udvaron virágszedés közepette meghallott a régi gramofonon egy varázslatos hangot, egy varázslatos dalt. Azonnal befutottam a szobába és megkérdeztem a nagymamámtól, hogy kié volt ez az angyali hang? Mondta, hogy Edit Piaf francia énekesnőé. A Padam,Padam-ot énekelte… Onnantól fogva megpecsételődött a sorsom, a francia sanzon lett az életem és a hivatásom. A szépsége mellett azért éppen ezt választottam, mert számomra ez a zenei műfaj képviseli a hitelességet, őszinteséget, és a sallangmentességet. A sanzonban
nincsenek előre megkoreografált mozdulatok, párbeszédek. Ebben a műfajban minden a szabadságról szól.”
Nikolettet még mosolygós tiniként ismerhette meg a zalai közönség, amikor 2011-ben színpadra lépett a Zegasztár című tehetségkutatóban. A fiatal lány már akkor hatalmas rajongója volt a színháznak és a sanzonoknak, és csodás hangjával ki is érdemelte az első helyezést komolyzene kategóriában. A verseny óta ugyan már eltelt sok-sok év, ám Nikolett nem adta fel álmait. Hangját folyamatosan fejlesztette, ezzel párhuzamosan pedig fellépései is megszaporodtak. 2020-ra, immár fiatal nőként fakadt dalra többek között olyan varázslatos helyszíneken, mint a Festetics Kastély, de 2017-ben Arany Violin-díjjal is kitüntették Budapesten.
„Nem bánok semmit sem…”
Miután lelkesedése, hangja, voltaképpen egész lénye felkeltette érdeklődésemet, az Interneten is kutakodni kezdtem utána. Sikerült találni olyan interjút, ahol magáról beszél, ezt is megosztom olvasóinkkal.
„Bevallom őszintén, hogy erre a kérdésre nehezen tudok válaszolni, mert mindegyik sanzon közel áll a szívemhez. Az összes dal külön történettel rendelkezik. Ezek nélkül ma nem lennék az, aki vagyok, hiszen számomra a dalok és az emlékek egybeforrtak. Ha mégis meg kellene neveznem egyet, akkor az Edith Piaf, Non, Je Ne Regrette Rien (Nem bánok semmit sem) című sanzonja lenne. Minden előadásomra ajándékként tekintek. Úgy érzem, hogy a Jó Isten a tenyerén hordoz, és Edith Piaffal együtt áldásukat adták arra, hogy képviseljem ezt a műfajt ilyen fiatalon. A helyszíneket tekintve több kedvencet is meg tudnék nevezni, de 2019-ben volt egy, amely nagyon megdobogtatta a szívemet; a Budapesti Kongresszusi Központ nagy színpadán. Korábban csak álmodozni mertem róla, hiszen láttam, hogy mennyi nagyszerű produkciónak és előadónak adott már helyet. Ide egyébként egy jótékonysági est kapcsán jutottam el, és kiváló kollégákkal állhattam egy színpadon. Egészen biztos, hogy ezt az előadást sosem felejtem el…
Megtiszteltetés számomra, ha a produkcióm elnyeri a zsűri tetszését is. Számomra ez egy visszaigazolás, hogy tudtam fejlődni és tovább gyarapítani a tudásomat az előző évekhez képest. Ilyenkor mindig roppant hálás vagyok.
Ha nem éneklek, szeretek a természetben lenni, sétálni az erdőben és szorosan magamhoz ölelni egy fát. Ilyenkor jó, ha szabadjára engedhetem a lelkem, elmélkedhetek, olvashatok, hallgathatom a vízcsobogást… E mellett rajongok az állatokért, így a kedvenceimmel is sok időt töltök. Nekem ők az élet nagy csodái. És szeretném minél szélesebb körben megismertetni az emberekkel a francia sanzont és Edith Piaf művészetét. Mivel a városi lét távolabb áll tőlem, így a mindig szeretnék vidéki házikóban élni családommal és az állatkáimmal.
Nikolett régi vágya valósult meg 2016-ban amikor a budapesti Francia Intézet által megrendezett országos francia nyelvű sanzon énekversenyben egy hangfelvétel alapján beválasztották, és a döntőbe bejutva a 6. helyezést érte el. De ezen kívül is nagyon sok énekversenyen vett részt és ért el komoly eredményeket, és nagyon sok helyen hagyott maga után kellemes emlékeket.
Versenyeredményei:
IV. Arany Violin Énekverseny: I. helyezett
VIII. Europop Nemzetközi Énekes Fesztivál: Felnőtt Musical kategória: I. helyezett
III. Zegasztár-Könnyűzene kategória: I. helyezett
II. Zegasztár- Komolyzene kategória: Közönség Díj
Országos Frankofón Francia Dalverseny- Klasszikus sanzon kategória: 6. helyezett
XII. Idegen Nyelvi Fesztivál- Német nyelvű musical: II. helyezett
Keszthelyi Helikoni Ünnepség (2010)- Könnyűzene-Ének kategória: Ezüst fokozat
2018 Arany Violin Énekverseny, zsűritag
Köszönjük, hogy létrejöhetett ez a csodaszép hangverseny. Reméljük, Nikolett sem felejti el ezt a szép délutánt, amit tehetségével és egész lényével bearanyozott, és hallani fogjuk még sokszor a hangját akár a mi kis városunkban, akár másutt is.
xxx
A sanzon francia eredetű dal, illetve műfaj. Az eredeti műfajra jellemző a komoly üzenet és az igényesség. Már a 14. században is létezett dalok megnevezésére, de akkor még más műfajt jelölt: szólóban vagy kórussal előadott világi dalokat. Eredetileg a sanzonoknak komoly, költői tartalmuk volt, gyakran megzenésített versek. Jellemző rájuk az igényes költői fogalmazás.
Gyakran zongorakísérettel adták elő. A 19-20. század fordulóján a sanzonok átalakultak, és a könnyedebb szórakoztatás felé is nyitottak, humoros vagy érzelmes szövegekkel is párosulva.
R.V.
(Képek: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Budaörs)
