Teremtés címmel a Post Art-on fiatal művészek munkáiból nyílt kiállítás, amelynek állófogadással és egy kis műsorral ízesített bemutató estéjén találkoztam többek között Boné Annával.
Személye azért is fontos számomra mert, őt még gyerekkorában ismertem meg, amikor is Hansági Ildikónál találkoztunk. Hansági Ildikó volt az,akinek irányításával a festészetet, és a grafika tudományát sajátította el.
Boné Anna kimagaslóan különlegesnek bizonyult már akkor is, akinek tehetségéről, egyéni látásmódjáról meg volt győződve a tanárnője. Hosszú idő telt el azóta, az évek múltak és talán el is felejtettem Annát, amikor felfigyeltem a mostani kiállításra és megpillantottam a kiállítók között a nevét. Természetesen azonnal felvettem vele a kapcsolatot és megígértem, hogy ezen a kiállításon feltétlenül ott leszek.
Az ünnepélyes megnyitón Dizseri András mondott köszöntő beszédet, Simon Andrást idézve: Egyedülálló hangszer vagy Isten kezében. Engedd, hogy a Lélek által megszólaljon benned az üzenet, amelyet rajtad keresztül szeretne közölni az Úr.”
Majd Baranyi László színművész lépett a közönség elé hogy elszavalja Kurunczi Mária Egy kiállítás margójára című versét.
Ezek után Balogh Nella csellista rövid műsorát hallgathattuk meg.
A megnyitó ünnepség után váltottunk néhány szót,aminek lényege elsősorban az volt hogy elmondhattam a régen volt most már felnőtt Annának, a dicsérő szavaimat és azt , hogy örömmel szembesülhettem annak a jóslatnak megvalósulásával, amit egykori tanárnője Hansági Ildikó mondott. A Teremtés c. kiállításon egyértelművé vált számomra Anna különleges és egyedi látásmódja. Kiállított grafikáit Madách: Az ember tragédiája művének örök érvényű idézetei kísérik, így útmutatót adva a szemlélőnek.
Boné Anna különleges látásmóddal fejezi ki mondanivalóját a világról. S mind az, amit gyerekként megálmodott magának most valóra válni látszik, hiszen megtörtént az első kiállítás, ahol bemutathatta a nagyközönségnek eddigi munkáit. Gyerekkora óta éltette az alkotás utáni vágy és az önkifejezés. Nem járt művészeti iskolába, de tanulhatott jeles képző művészektől. Munkáiban érződik az önkifejezés, úgy ahogyan ő látja a világot, és ahogyan láttatni szeretné mindazokkal, akik egyetértenek az általa képviselt művészettel.
De meg kell említenem a többi művészt is, akiknek munkái szintén elismerésre méltóak.
Közöttük Károssy Dórát, aki másodéves építészmérnök hallgató a Budapesti Műszaki Egyetemen. Hét évvel ezelőtt a fotózás volt kedvenc időtöltése,de akkor még csak céltalanul kattintgatott, majd rátalált egy fotózással foglalkozó közösségre, ahol sokat tanult és kísérletezett. Rabul ejtette a természet szépsége az élővilág sokszínűsége, majd mivel az építészetet tanulja rátalált az épületekben rejlő szépségre a fény és az árnyék találkozására, amiért az épületekről készült fotói mind fekete fehérek. A Teremtés gondolata így kapcsolódik az általa fotózott épületekhez, hiszen azok is a teremtő erők művei.
Örömmel találkoztam Somogyi Ferenc szobrászművész kiállított alkotásaival
Különleges szobrait már hosszú évek óta csodálom,ezek közül is elsősorban női figuráit, melyek allegorikus megtestesítői különböző élethelyzeteknek. Újabban dombormű formában jelennek meg hársfából faragott figurái. Mint elmondta szereti színezni a fát, amellyel dinamizmust és hangulatot teremt műveinek.
A most megnyílt kiállítás mely október 17-ig lesz látogatható maradandó élményt fog nyújtani mindazoknak akik ellátogatnak a Post-Art termébe.
Major Edit
