„…Máris 1,6 milliárd ember él vízhiányos területeken, és gyorsan elérhetjük a kétmilliárdot, ha nem történik változás” – áll az ENSZ Környezetvédelmi Programja és a Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet által nem régen közösen kiadott jelentésben…
Rosszkedvünk nyara, amit most magunk mögött hagyunk, kicsiben azt is megmutatta, milyen víz nélkül…
Azt viszont sokan nem tudják, hogy a digitális buborék milyen iszákos, ellenállhatatlan új szövetségesünk, a mesterséges intelligencia mennyi áramot fogyaszt, meg mennyit iszik. A digitális kényelem mögött elképesztő méretű környezeti teher rejtőzik. Röpülünk a világháló hullámain, minden olyan egyszerű. Naponta bombáz minket a kiszolgáló nagyszerű újításokkal, újabban már a felhőbe küldünk mindent, ott mentjük az írásainkat, oda megy a felírt gyógyszer, de abba nem gondolunk bele, hogy a tároló kapacitás mögött futballpálya méretű adatközpontok állnak, amelyek brutális hőt termelnek működés közben.
Folyamatosan hűteni kell valamennyit, tiszta édesvíz elpárologtatásával. A napokban olvastam egy beszámolót az egyetemi kutatások eredményeiről: egy rövid mail írása a ChatGPT-vel fél liter vizet fogyaszt. Naponta több százmillió felhasználó dolgozik, szórakozik a neten, a remeknek tűnő alkalmazások globálisan egész folyók, víztározók kiszáradásához vezethetnek. És hogy mit habzsolnak még ezek a szerverek? Hát áramot, a nagy tech-óriások adatközpontjai már most többet fogyasztanak belőle, mint a kisebb európai országok, benne Magyarország teljes lakossága. A cikk szerint egyetlen jó minőségű kép létrehozása annyi áramot fogyaszt, mint amennyit egy okostelefon teljes feltöltése igényel.
Nem csoda, hogy a Szilícium-völgy legnagyobb szereplői pánikszerűen próbálják biztosítani az energiaellátásukat, igen, atomerőművekkel is. S ahogyan az már lenni szokott, ennek hatására már terjed a tudatos felhasználók mozgalma, egyesek akár már a visszatérést is szorgalmazzák, egyenesen a kőkorszakba.
Úgy tűnik, az EU-ra hiába várunk, ezügyben is. Az uniós digitális piacok egyszerűsítésére szánt Digital Omnibus törvénycsomag tárgyalása éppen most omlott össze Brüsszelben. Az Unió nehézkes jogalkotási gépezete képtelen lépést tartani napjaink gondjaival. Jobban járunk, ha az iszákos MI helyett a saját szürkesejtjeinket használjuk, amikor csak lehet. Különben megissza helyettünk a levet, elrabolja tőlünk a tiszta vizet, az életet.
(vdtablog.hu – Kiss Gyöngyi)
(SzK)
(Kép: itbusiness.hu)
