A nyárias meleg és a szabadságolások ellenére szép számmal jöttek az érdeklődők a Budaörsi Városi Uszodához. A tolmácsolást Joósz József , a Bretzfeld-Budaörs Baráti Társaság elnöke vállalta.
Thomas Schwab bemutatkozott és máris bemutatta a számunkra különleges hangszerét. A 3.7 méter hosszú kürt láttán azt gondolhatnánk, hogy lakókocsival érkezett. De nem! Mert három részre szét lehet szedni a hangszert, amely az Alpokban található hegyi lucfenyőből készült, kézimunkával. Mai ára 500-2000 Euró között van. Ősi hangszer, melyet Ausztriában, Németországban és Svájcban évszázadok óta használnak. A fontos alkatrészt, a fúvókát régen fából faragták, ma már fémből készül. A levegő befúvásának erősségével szabályozható a megfelelő hangmagasság.
Játékát aláfestő zenével kísérte.
Thomas egy zenészekből álló csapat tagja, melyben ő a legfiatalabb. Rendszeres találkozókon játszanak tradicionális zenét. Talán egyszer eljön hozzánk a zenekarral.
A jellegzetes alpesi mintákat és Bretzfeld – Budaörs város címerét a lánya festette a hangszerére.
Számos anekdota kering az Alphornról, némelyiknek van valóságalapja. – mesélte Thomas.– Mivel a kürt használatához érzékeny ajkak szükségesek, ezért ezek a zenészek jól tudnak csókolni. – közölte huncut mosollyal. Majd egy fontos szabályra hívta fel a figyelmünket: – A férfi soha nem adja kölcsön a feleségét és az Alphornját.
Nem titkolt büszkeséggel mesélt arról, hogy társaival – egy 50 fős csapattal – Rómában zenéltek a Szent Péter téren, mintegy 70 ezer fős hallgatóság előtt. Szívesen játszik templomokban, mert valamennyinek jó az akusztikája.
Városunkból hamarosan Pozsonyba folytatja az útját.
Valamikor a hegyi pásztoroknak a kürt volt a mobiljuk. -szőtte tovább a történetet Thomas. -Voltak rövid szignálok, amelyekkel üzenetek a völgyekben lakó családtagoknak. A hegyek meg visszhangozták a mély, öblös hangokat.
Búcsúzóul eljátszotta A nap felkel a hegyek mögül c. számot, majd megköszönte az Önkormányzatnak a lehetőséget a fellépésre. A továbbiakban szívesen válaszolt a kérdéseinkre, és örömmel állt a fényképezőgépek lencséje elé.
Köszönjük ezt a egyedülálló élményt, Thomas Schwab!
s.k.
