Az április ősi magyar nevén Szelek hava. A 18. századi nyelvújítók a Nyilonos nevet adták ennek a hónapnak, a népi kalendárium Szent György havának nevezi.Ha a márciust Romulus atyjának, Marsnak szentelték, csak méltányos volt, ha a rákövetkező hónapot Mars kedvesének, Venus-istenaszszonynak dedikálták, annál is inkább, mert hiszen a naptárt reformáló Julius Caesar a maga családjának ősanyját tisztelte ebben az istenasszonyban. Márpedig Venus mellékneve „aprilis” volt. Ez a szó az „aperire”, „megnyitni” igéből ered. Vénusszal kapcsolatban eredetileg a szülési aktusra vonatkozott ez a „megnyitás”. Mint naptári fogalmat aztán úgy magyarázták, hogy ezen a napon hivatalba lépett konzulok, akikről tehát magát az illető esztendőt elnevezték, hivatalosan „megnyitották” hivatalba lépésük napján, „Aperilis” vagy „Április” elsején az esztendőt.
Néhány jeles nap a hónapban:
Április 1. Bolondok napja
Április 2. Gyermekkönyvek nemzetközi napja
Április 7. Egészségügyi Világnap
Április 11. József Attila születésnapja – A költészet napja
Április 14. Könyvtárosok világnapja
Április 23. A könyv napja
Április 24. Rendőrség napja
Április 27. A vakvezető kutyák Világnapja
Április 29. A tánc világnapja
Népi időjárás megfigyelések:
április esője elkergeti a fagyot
áprilisi hó, nem jó
áprilisi hó trágyáz, márciusi szalmáz
április hónap, ha nedves, aratás lesz bő és kedves
lucskos áprilist, virágos május és száraz június követ
áprilisi zivatar kergeti a fagyot
hideg április, rossz esztendő
Forrás: Internet
s.k.
