Sok bölcselő hagyott ránk szebbnél szebb gondolatokat. Nekem többek között ez tetszik: „Az állat is élőlény, és az emberhez hasonlóan képes szenvedni, nemcsak éhezni, fázni, de rettegni, szeretni és csalódni is.(Márai Sándor)
Aztán itt van egy igencsak elgondolkodtató felsorolás:
Értük kiáltok!
-kutyákért, akiket élve megfőznek Koreában!
-delfinekért, akiket kizsigerelnek Japánban és Dániában!
-bálnákért, akiket meggyilkolnak Norvégiában és Izlandon!
-bikákért, akiket halálra szurkálnak Spanyolországban!
-szamarakért, akiket halálra dolgoztatnak Nepálban!
-rókákért és borzokért, akiket széttépnek Angliában!
-elefántokért, akiket megcsonkítanak és megbilincselnek Indiában!
-medvékért, bölényekért és farkasokért, akiket lelőnek az USA-ban!
-fókakölykökért, akiket halálra vernek és megnyúznak Kanadában és Namíbiában!
-nyulakért, akiket élve megnyúznak Kínában!
-kutyákért és macskákért, akik éheznek Szerbiában!
-laboratóriumokban, állatkertekben, állattenyésztő üzemekben és cirkuszokban szenvedő állatokért!
Minden állatért ezen a bolygón, akik kénytelenek elviselni az emberi közöny kegyetlen csendjét!
Én leszek a hangjuk! (Mark Stewart)
Éppen a napokban olvashattunk arról a felháborodást keltő hírről, hogy az Illatos úti telepen újból altatni fognak kutyákat. Azok az utcára dobott szerencsétlenek a gondatlan gazdák áldozatai.
A kóbor kismacskának az a legjobb, ha meg sem születik.(Király Péter, Rex Alapítvány.)
Az állatok világnapjának alapelve, hogy az állatok boldogabbá teszik életünket, segítőtársként és barátként gazdagítják mindennapjainkat. Az ünnep célja, hogy az ember és állat közötti barátságot erősítse, valamint felhívja a figyelmet az együttélés fontosságára.
Mikor növünk fel, mi emberek, ehhez a nemes alapelvhez?
s.k.