A rododendron őshazája a Távol-Kelet, ahol mint virágmotívumot is megtalálhatjuk számtalan helyen, hiszen a gyönyörűséges virágok évezredek óta ihletik meg a művészeket. A japán és a kínai császári kertekben is ott pompázott, a kínai kertkultúrában szintén hamar teret hódított. A kertészeknek köszönhetően a növény az egész világon elterjedt, főként a párásabb, nem túl meleg területeken találkozhatunk vele.
Száz éves a Jeli arborétum
Hazánk nyugati területei kínálnak megfelelő környezetet számukra. Csodás gyűjtemények vannak arborétumainkban, ezek közül is kiemelkedik a Kám melletti Jeli Arborétum, illetve a Kámoni, amely Szombathelyen található. Sokszor összetévesztik e kettőt: a megoldás, hogy egy szép májusi napon egymás után keressük fel őket, úgy sincsenek túl messze egymástól. Innen már csak egy kis kitérő Sárvár és Szeleste – de ennyi illatos virág és buja kert túl sok lenne egy napra.
Varázskertnek is hívják az idén százéves Jeli Arborétumot. A különleges Vas megyei gyűjteményes kert főként rododendronjairól híres, de ázsiai és észak-amerikai erdőrészletei is különlegesek.
A kert létrehozója, Gróf Ambrózy-Migazzi István hosszú utazásain szeretett bele földünk sokszínű növényvilágába. Miután az első világháborút követően elvesztette a mai Szlovákia területére eső, saját ültetésű arborétumát, újabb helyszínt keresett immár a kis Magyarországon: Kám község határában, Jelihálás pusztán 1922-ben látott neki ismét a növények telepítésének.
Öt hektáron kezdett neki a munkának, és egyre több fafaj kapott otthont ebben a varázslatos birodalomban. Botanikusok egész sora serénykedett, hogy mára már több mint 50 fenyő, 30 nyír, több mint 100 lágyszárú és gyöktörzses faj színesítse az arborétum növénypalettáját. Elkészültek a sétautak, az esőházak, a padok és az útba igazító táblák is.
A legszebb esemény a kert életében a havas szépe késő tavaszi, kora nyári virágzása. Ilyenkor szinte az egész arborétum virágba borul, és a gyönyörű, pompázatos pasztellszínek mellett a finom, bódító illat ejti ámulatba a látogatókat.
A rododendronvirágzás messze földről vonzza a látogatókat, hogy sétálhassanak ebben a gyönyörű varázskertben. Ma már lombkorona-tanösvény az Óriások erdejében, akadálymentesített sétaút, a mesés növényvilág fölé magasodó kilátó is várja a látogatókat májusban mindennap.
Kámoni arborétum Szombathelyen
Magyarország örökzöldekben leggazdagabb arborétuma, így télen is gyönyörű, de tavasztól őszig számtalan virágzó fa és cserje kápráztatja el a látogatókat.
Több mint 5 km sétaúton ismerkedhetünk meg a több százféle magnólia, több ezer rododendron virágzásában, a bazsarózsa- és hortenziagyűjtemény varázslatában. A botanikai ínyencek számára kora tavasszal több hektárnyi virágszőnyeg terül a látogatók elé, famatuzsálemek, japán juhar fajtagyűjtemény és sok más páratlan növény kínál csemegét. Megcsodálhatjuk a Gyöngyös patak vízesését, és ha kedvünk tartja, szakértő vezetéssel járhatjuk végig a kertet.
Sárvár, a városi kis oázis
Vas megye arborétumai közül a legelső írásos emlékek Sárváron fedezhetők fel. A magyar reneszánsz idején elsősorban haszonnövényeiről és virágairól volt nevezetes. A 16. század közepén Nádasdy Tamás gyümölcsös és zöldséges kertje Kerty István deák vezetésével oly sikert ért el, hogy a császári udvarban is helyet kaptak terményei. Később a kert többször is gazdát cserélt, mivel sorsa sokáig szorosan összekapcsolódott a váréval.
A sárvári parkosítás kezdete Habsburg Ferdinánd modena-i főherceg nevéhez fűződik, aki 1803-ban vette át a vár és az uradalom vezetését, és a korabeli divatnak megfelelő kertépítészeti stílusban állt neki átalakítani a kertet. Nehéz és szép feladat volt, amelynek eredménye a mai napig látható. A kert képét kétszáz éves platánok, fekete fenyők, tiszafák, japánakácok, vasfák és egy hatalmas egylevelű magaskőris uralják. Később kerültek a kertbe a ma már száz-százharminc éves liliomfák, a rododendronok, amelyek élvezik a savanyú öntéstalaj nyújtotta ideális feltételeket. A kertben sétálva megtekinthetjük a Babaházat, amelyet a bajor herceg építtetett gyermekei számára, és Németh Mihály szobrászművész alkotásait is
Szeleste, a megbúvó csoda
A Szelestei Arborétum több szempontból is rendhagyó, például szabadon látogatható. Gróf Festetich Andor alapította 1873-ban ezt a felemelően szép ligetes és szabad területet, valamint sűrűbb erdei részleteket is magában foglaló, az angol tájkertépítési hagyományokat követő parkot. Az arborétumban fenyőcsoportok, tiszafasorral szegélyezett utak, szelídgesztenye-liget, borostyánnal átszőtt, szépséges erdőrészletek pihentetik a látogatók lelkét. Itt lelhetjük fel hazánk egyik legszebb ezüsthársát, amely nevében is viseli Szeleste nevét. A dimbes-dombos területen az évelőkertben több ritka, védett és szép lágyszárú is él, például kockásliliom, királyné gyertyája, és színes csoportokat alkotnak a rododendronok.
Ez csak néhány, hazánk gyönyörűséges rododendronos kertjeiből, hiszen arborétumainkban több helyen is csodálhatjuk őket, és vannak más kisebb gyűjtemények is, mint például a kiszsidányi magánkert, a zalaegerszegi azáleás völgy vagy a zirci arborétum.
Legtöbb helyen haza is lehet vinni a szépséges növényekből – de nem úgy, hogy kiássuk vagy hajtást törünk róla! Aki kedvet érez ahhoz, hogy a kertjét benépesítse rododendronokkal, jó, ha tudja, hogy nem minden kert alkalmas erre. Érdemes kikérni szakember véleményét, hogy ne bánjuk meg a vásárlást.
Forrásokból merítette: Major Edit
