Az autizmus világnapja

2020-04-02 | Budaörs
2007 december 18-án, az ENSZ 62/139-es határozata jelölte ki április 2-át az Autizmus Világnapjának azzal a céllal, hogy felhívja a világ figyelmét az autizmusra, az autizmus spektrumzavarra, amely tízmilliókat érint a földön.

2007 december 18-án, az ENSZ 62/139-es határozata jelölte ki április2-át az Autizmus Világnapjának azzal a céllal, hogy felhívja a világ figyelmét az autizmusra, az autizmus spektrum zavarra amely tízmilliókat érint a földön. Az Autizmus Világnapja ENSZ határozat kéri a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy az autizmust minél szélesebb körben megismerjék a társadalmaikban.

Az Autisták Országos Szövetsége, hasonlóan a többi nemzetközi, országos, és regionális szerveződéshez – ismét csatlakozik a Ragyogj Kéken Kampányhoz!

A gyermek fejlődése során leggyakrabban 3 éves kor körül válnak a tünetek olyan markánssá, hogy a szülők orvoshoz fordulnak, valójában azonban már pár hónaposan is vannak a betegségre utaló tünetek. Melyek ezek? Az autizmus sokáig nem számított külön betegségnek, inkább a skizofrénia gyermekkori formájának tekintették. Önálló kórképként először 1943-ban Kanner írta le. Később kiderült, hogy az autizmus skálája igen széles a rendkívül súlyos (értelmi fogyatékossággal társult) állapotoktól, az olyan igen enyhe formákig, ahol az intellektus és a nyelvi készségek ugyan megtartottak, de a szociális kötődés zavara, továbbá a viselkedés sztereotipizáltsága észlelhető. Ezen utóbbi forma Asperger-szindróma néven ismert. Az autizmus gyakorlatilag a születéstől fennálló állapot, de gyakran a diagnosztizálásig évek is eltelhetnek. Leggyakrabban a gyermek hároméves kora körül válnak a tünetek olyan markánssá, hogy a szülők orvoshoz fordulnak, és a szakember felállítja a diagnózist. Valójában azonban már pár hónaposan is vannak a betegségre utaló tünetek!  A rendszerint 4-6 hónapos korban megjelenő szociális mosoly autizmus esetén elmarad. Úgy tűnik, hogy a csecsemőt nem érdekli környezete, nem igényli a törődést, a testi kontaktust, “jól eljátszik egyedül”, mondja róla a környezete. Gyakran csak a beszédfejlődés késése az első valóban feltűnő jel, és emiatt fordulnak a szülők szakorvoshoz.

Vannak olyan nézetek, amelyek a gyermekkori védőoltásokkal hozzák összefüggésbe az autizmus kialakulását. Ezen elméletnek bár kiterjedt irodalma van, nem tekinthetőek bebizonyítottnak, így semmiképpen sem célunk, hogy bárkit is lebeszéljünk az egyébként hasznos és kötelező védőoltásokról. A betegség pontos oka nem ismert, de egyre valószínűbb a genetikai eredet szerepe, erre utal, hogy testvérek között előfordulása mintegy ötvenszer gyakoribb, egypetéjű ikrek között az együttes előfordulás pedig 36 százalék. A genetikai okok mellett az autistáknál sokkal gyakoribb a méhen belüli vagy születés körüli károsodás, vírusfertőzés előfordulása is.

Milyen tünetekre számítsunk? Az autizmus ún. pervazív, átható fejlődési zavar. Ez azt jelenti, hogy a károsodás az élet minden területét érinti. Elsősorban az idegrendszer azon funkciói károsodnak, melyek a kommunikációért, társas kapcsolatokért felelősek. Az esetek kétharmadában mentális retardáció (szellemi visszamaradottság) is társul a kórképhez, de ennek mértéke a kommunikáció nehézsége miatt többnyire nehezen megítélhető. Átlagos intellektus mellett egyes képességek – például a memória, a számolási képesség -kiugróan fejlettek is lehetnek. Egy ilyen autistáról szól az Esőember című amerikai film is, Dustin Hoffman főszereplésével.

Az érzelmi kötődésben megnyilvánuló zavar az autizmus vezető tünete. Ezek a gyermekek nem igénylik a szociális kapcsolatokat. Inkább csak elviselik a gondoskodást, nem kezdeményeznek kapcsolatot, többnyire egyedül játszanak. Nem kezdeményeznek és nem tartanak szemkontaktust, gyakran a testi érintést is nehezen viselik. Nem igényelnek törődést, odafigyelést, simogatást, beszélgetést. Még az enyhébb lefolyású esetekben is komoly gondokat okoz a kapcsolatteremtési zavar. Az iskolában hiányoznak a kortársi kapcsolatok, felnőttkorban nem sikerül párkapcsolatot kialakítaniuk, bár szexuális igényeik lehetnek. Kommunikációs zavar A kommunikáció zavara igen komoly hátrányt jelent. Ezek a betegek képtelenek olvasni a metakommunikatív jeleket. Nem értik a mimikát, gesztusokat, ezeket nem is használják. Ha megtanulnak beszélni, akkor nem hangsúlyoznak, beszédük tagolatlan, monoton. Nyelvezetük fejletlen, beszédük gyakran érthetetlen “halandzsa”. Önmagukról többnyire 2. vagy 3. személyben beszélnek. Gyakran használnak sztereotip szavakat, hangokat, gyakran különösebb értelem nélkül. Az autisták számára a környezetük elvárásai nem vagy alig megfejthetőek, a következmények kiszámíthatatlanok. A beszédet gyakran inkább zajnak, szavak halmazának érzékelik. Hétköznapi gesztusokat is fenyegetésnek élhetnek meg. Számukra a környezet állandósága, a körülöttük élők minél kiszámíthatóbb viselkedése létfontosságú.

Viselkedési zavarok. Agyi elváltozást találtak az autizmus hátterében

Örökölhető az autizmus? A terhességi komplikáció és az autizmus összefügg Az autisták viselkedését sztereotípiák jellemzik. Nagyon gyakori a ritmikus hajlongás, himbálózás, kar-, és lábmozdulatok. Képesek órákig ismételgetni ugyanazokat az egyszerű mozdulatokat, játékokat. Imádnak például tárgyakat pörgetni, akár órákon át. A társasjátékokat, szerepjátékokat nem igénylik. Gyakran kifejezetten ragaszkodnak bizonyos tárgyakhoz. Igénylik a megszokott környezetüket, napi ritmusukat, minden változtatásnak ellenállnak. A szokásos rutin megzavarása dühkitörést, heves indulatokat válthatnak ki. Többnyire jellemző a nagyfokú hangulati labilitás, gyakoriak a dühkitörések. Önmagukon relatíve gyakran ejtenek sebeket, hajlamosabbak fertőzésekre, szomatikus betegségekre

MajorEdit

Forrás: WEBBeteg Orvos szerzőnk: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter

Megosztás