Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog.
Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben jelölte ki december 10-ét az emberi jogok napjának annak emlékére, hogy 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ez a világ legelismertebb dokumentuma, több mint 500 nyelven megjelent.
A 30 alapvető jog fajra, nemre, bőrszínre, vallási, politikai meggyőződésre tekintet nélkül mindenkit megillet.
A Nyilatkozatot több kritika is érte az évek során.Az iszlám országok úgy gondolják, hogy főleg keresztény és zsidó kultúrájú államok számára készült a Nyilatkozat, mert az iszlám jogrendszerbe néhány alapvető jog nem ültethető át, ugyanis az ENSZ Nyilatkozata biztosítja a szólásszabadságot, amelyet a Sharia törvények erőteljesen korlátoznak, továbbá vallási előírásaik a nők egyenlőségét sem teszik lehetővé, hiába deklarálta azt az ENSZ.
Hosszúút vezetett az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáig (1948) Eredetileg az egyéneknek csak azért voltak jogaik, mert egy bizonyos csoporthoz, például egy családhoz tartoztak. Aztán i. e. 539-ben Nagy Kürosz, miután meghódította Babilon városát, valami teljesen váratlan dolgot tett: minden rabszolga számára lehetővé tette, hogy szabadon hazatérjen. Ezenkívül kihirdette, hogy az emberek megválaszthatják saját vallásukat. A Kürosz-henger – az ő szavait tartalmazó agyagtábla – az első emberi jogi nyilatkozat a történelemben.
Az emberi jogok gondolata gyorsan eljutott Indiába, Görögországba és végül Rómába. Azóta a legjelentősebb előrelépések többek között a következők voltak:
1215: A Magna Charta – új jogokat adott az embereknek Angliában, és a királyt a törvény hatálya alá helyezte.
1628: A Petition of Right (Jog Kérvénye) – megállapította a nép jogait Angliában.
1776: Az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata – kinyilvánította a jogot az élethez és a szabadsághoz, valamint a jogot a boldogságra való törekvésre.
1789: Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata – ez a franciaországi dokumentum kimondta, hogy a törvény előtt minden polgár egyenlő.
1948: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata – az első dokumentum, amely felsorolja azt a harminc jogot, amely mindenkit megillet.
1948: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Magyarország Alaptörvénye két külön részben, nevezetesen a Nemzeti Hitvallás, valamint a Szabadság és Felelősség című fejezetekben foglalkozik az alapvető emberi jogok rögzítésével. Ezek, a modern polgári alkotmány feltételeinek megfelelően az első részei az Alaptörvénynek. Ebben a két fejezetben az alapjogok széleskörű katalógusa megtalálható, hiszen a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok mellett harmadik generációs emberi jogok is szerepelnek benne.
Nagyszerű és humánus a nyilatkozat, csak azt nem tudom, hány évtizednek kell eltelnie, hogy valóra váljon, hogy nem csak joga, hanem lehetősége is legyen mindenkinek az élelemhez, a tanuláshoz, a vallásszabadsághoz.
s.k.
