Az internetes szavazás során 2155 szavazattal nyert, ez az össz voksok 58 százaléka, a másik két versenyző a faj a fehérgyűrűs csüngőlepke és az éjjeli pávaszem volt.
A fecskefarkú pillangó (Papilio machaon – a nevét egy görög mondai hősről kapta) elterjedt faj, csaknem az egész északi féltekét benépesíti. A magyar tájakon országszerte előfordul, a hegy- és dombvidékeken gyakoribb.
Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig. Védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint és a Vörös Könyvben szereplő faj. (A Vörös Könyv azoknak a fajoknak a felsorolása és ismertetése, amelyeket a kipusztulás veszélye fenyeget, vagy már sajnos ki is pusztultak bizonyos területről vagy egész Földünkről.)
Az első nagyobb melegek beköszöntével kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg vagy akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a verseny kiírója.
Jellegzetes hernyója más lepkékével nem összetéveszthető.
Petéje.
Alapszíne általában halványsárga, de lehet fehéres is, valamint a tavaszi, első nemzedéknek lehet egészen kénsárga is. Fekete mintázata jellegzetes, a hátulsó szárnyakon pedig kék pikkelyekből álló sávok láthatók. Ezeken a szárnyakon továbbá láthatunk egy-egy pirosas-narancsos szemre emlékeztető foltot, továbbá egy-egy faroknyúlványt is, amelyek a nevét is ihlették. Ezek a lepke fejét (szemeit) és csápjait hivatottak utánozni, hogy az őt fogyasztó madarakat és ragadozó ízeltlábúakat megtévessze, azok figyelmét nem létfontosságú részeire terelje, így túlélve az esetleges támadásokat.
Nem ritka, hogy olyan lepkét látunk, amelynek a faroknyúlványát már lecsípte egy ragadozó, ám a lepke megmenekült. Ezt tovább fokozza, hogy pihenés közben veszély esetén a szárnyait erőteljesen kifeszíti a támadója felé fordulva. Az ivarok között nincsen nagy különbség: a nőstények általában valamivel nagyobbak, szárnyaik szélesebbek és potrohuk nagyobb, domborúbb.
Mivel egyedszámuk erősen fogyatkozó, és kertjeinkben mind hernyó, mind imágó alakban előfordul, így fokozott figyelemmel legyünk rájuk, ezért például ne használjunk vegyszereket a kertben. Elsősorban ernyősvirágzatú növényeken él, de a nagyezerjófű leveleit sem veti meg. Az előbbi tápnövényei miatt kertjeinkben is összefuthatunk vele kapron, köményen vagy a sárgarépa levelein. Mivel a lepke a petéit egyesével rakja, számottevő kárt nem tud okozni, így ne sajnáljuk tőle azt a kevés növényt, hagyjuk a helyén kifejlődni.
National Geographic Magyarország
