A fagyosszentek a magyar népi hagyomány szerint a Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12,13, 14) valamint Orbán napjának (május 25) közös elnevezése.
Kik is voltak ők? Pongrác ókeresztény vértanú (†304), Szervác püspök (†384), Bonifác (†303) szintén mártír volt. E három jámbor szent igazán nem tehet róla, hogy névnapjuk épp e rosszhírű napokra esik. Dél-Németországban „Eismänner” (jégemberek) néven ismeretesek, Észak-Németországban „Die drei gestrengen Herrn” (a három rideg nagyúr) ünnepélyesebb titulust kapták.
A régi monda szerint e szentek úgy fagytak halálra, hogy nyomorult betegeket a saját ruhájukkal takargattak. A betegek életben maradtak, ők azonban belehaltak a hirtelen támadt hidegbe. A szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelés között ugyan nincs összefüggés, a néphagyomány azonban teremtett. Az ország különböző tájain különböző hiedelmek, történetek kapcsolódnak a fagyosszentekhez.
A meteorológia szerint a hőmérséklet csökkenése az év során máskor is előfordulhat. A májusi fagyok valószínűleg azért kaptak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet leginkább ilyenkor sínyli meg.
A tapasztalt kertészek jól tudják, hogy várható májusi fagyok miatt a kényesebb növények palántáit,magvait (uborka, paradicsom, bab) csak a fagyosszentek után ültetik ki a szabadba.
Aztán ott van még az utolsó fagyosszent, május 25-én, Orbán napja.
Szent Orbán pápa német származású szent. A szőlő, szőlőművesek, kocsmárosok védőszentje. Európában a középkortól kezdve fohászkodnak a szőlősgazdák a májusi fagyok idején Szent Orbánhoz, hogy járjon közben az időjárást is ügyelő Seregek Uránál: kérjen kedvező időt, hogy ne károsodjanak a virágba boruló új hajtások, a szorgalmas munka őszre gazdag szüretet hozhasson. I. Orbán pápa 222-ben lett a katolikus egyház feje és 230-ban szenvedett vértanúhalált. Szent Péter apostolnak a 17. utóda volt a római püspöki székben.
Ebben az időben betörő fagyok nagy kárt tudnak tenni a szőlőskertekben. Olyankor mondták a gazdák: „a fagyosszentek megszüreteltek”.
A közeli Etyeken áll egy Szent Orbán szobor a határban. Ha bő termés volt abban az évben, akkor szőlővel töltötték meg a puttonyát, ha elfagyott a termés, akkor trágyát tettek bele.
Ágh István olyan szépen, hozzáértően írt a szőlőről az Üres bölcsőnk járása című könyvében: „ S elkezdődik a gondos, kényes munka kívül a pincén, ami csak a csecsemőápoláshoz hasonlítható. Kapálás, kötözés, permetezés. És milyen furcsa, a legjobb fajták a legkényesebbek. A novaszőlőt meg az otellót nem éri kár, de az Ottonel muskotály, rizlingszilváni, Kocsis Irma, leányka, piros tramini, ezerjó, Ezeréves Magyarország emléke, piros szlankamenka, olaszrizling, furmint, hárslevelű, csabagyöngye, Szőlőkertek Királynője, Pannónia kincse, Gloria Hungariae, Csiri-csuri, Afuz Ali könnyen lefagyhat májusban, a fagyosszentek táján”.
Bízunk benne,hogy az idén nem tesznek kárt a termésben a fagyosszentek.
s.k.
