Az ózon világnapja

2020-09-12 | Budaörs
1987. szeptember 16-án 46 ország írta alá a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló montreali jegyzőkönyvet. Célja:a károsodás csökkentése, melyet elsősorban az ózonréteget károsító gázok betiltásával értek el. Nemzetközi elnevezése: "World Ozone Day"

Mára több mint 189 ország csatlakozott hozzá, köztük Magyarország 1989-ben.Ez volt az első olyan globális környezetvédelmi megállapodás, amely igazán sikeresnek mondható.

Az egyezmény értelmében a csatlakozó országok vállalták, hogy megszüntetik a magas légköri ózont lebontó klórozott vegyületek gyártását, kereskedelmét, és használatát. A Jegyzőkönyvet aláírók minden év szeptemberében tartják éves találkozójukat, amelyen igyekeznek minél több olyan intézkedést hozni, mely az ózonréteg eredeti állapotának gyors visszaállítását segíti elő. Magyarországon 2002. január 1-jétől szigorúbb szabályok vonatkoznak az ózont károsító anyagok használatának korlátozására.

A kb. 25-30 km-es magasságban lévő ózonréteg az utóbbi évtizedekben erős pusztulásnak indult. Bizonyos vegyi anyagok, amelyek hosszú ideig ártalmatlannak tűntek, nagyfokú stabilitásuk miatt képesek feljutni a sztratoszférába s ott reakcióba lépnek az ózonréteget felépítő háromatomos oxigénmolekulákkal. Ezeket a káros anyagokat főleg a hűtőgépek hűtőanyagaként, légkondicionáló berendezésekben vagy spray-k hajtógázaiként alkalmazzák.

Az utóbbi években rohamosan nőtt a bőrrákos megbetegedések száma, s nagyon sok, szabadban tartott állat vakult meg (pl. Chilében). Ausztrália lakossága valósággal átalakította életstílusát: a fürdőnemzetként emlegetett ausztrálok ma már csak a kora reggeli és a késő délutáni órákban merészkednek ki a tengerpartra. Mindez a megnövekedett ultraibolya sugárzás miatt van így.
A számítások szerint 70 esztendeig is stabilak maradhatnak. Ez azt jelenti, hogy ha most azonnal beszüntetnénk légkörbe bocsátásukat, még hosszú évekig kellene szembenéznünk az ózonlyuk fenyegető veszélyével.

Forrás:internet

s.k.

Megosztás