Közben a régi ballagások jutottak az eszembe – az enyém, a fiamé….és most már az unokám ballag. Hogy elrohant az idő!
Az aula fölötti karzaton már elfoglalták a helyüket az izgatott szülők, meghatódott nagyszülők. A ballagási énekek hangjára bevonult a három nyolcadik osztály.
A kivetítőn folyamatosan peregtek a fotók az osztályok életéről – kirándulásokról, programokról, ünnepélyekről. Az ünnep a Himnusszal kezdődött. Majd három 7-es diák mondta el búcsúztatóját. Annyira kedves és őszinte volt a beszédük, hogy több nagymama elővette a zsebkendőjét.
Ezután a 8. osztályosok búcsúztak. Visszaemlékeztek az iskola falai között eltöltött időre, és a számos közös élményre.
A 6 osztály énekkel búcsúzott az iskolatársaktól.
Majd Simsik Zsuzsanna igazgatónő mondta el ünnepi beszédét.
„Nem tudom, melyik a te utad, de van segítség. Nézed a térképet, figyeled a táblákat, hogy megtaláld. Mert ezt az utat neked kell megtalálnod. Ám van, hogy nem te találod meg az utat. Hanem az út talál meg téged. Az út, ami a tiéd, amely célodhoz vezet. Nem neked kell keresgélned, nem neked kell kutatnod utána. Nem neked kell elképzelned, hogy milyen lehet. Mert az út, a te utad megtalál. Mert az út, a te utad ismer téged. És egy napon ott fog állni előtted. Lehet, hogy nem ismered fel azonnal. De van segítség. Hogy észre vedd, hogy felismerd őt. Van segítség. A szíved, a lelked. Lehet, hogy első pillantásra ez az út más, mint amit magadban elképzeltél, ám a szíved, a lelked érzi, tudja, hogy ő az. Hogy megtaláltad. Hogy ez az út vezet célodhoz. Hogy ez az út az Életed, a Célod. És akkor… akkor lépj rá.”
Csitári-Hock Tamás gondolataival köszöntök minden kedves vendéget iskolánk ballagási ünnepélyén.
Külön köszöntöm kollégáimat, a ballagó diákokat, a kedves szülőket, és minden kedves vendéget.
Kedves ballagó diákok!
Ez a nap, ez a pillanat más, mint az eddig megszokottak. Más, hiszen ma ünnepelni jöttünk.Ünnepelni, mert lezárult életetek egy nagyon fontos szakasza. A mai napon utoljára vagyunk így együtt. Az általános iskolai évek lezárultak.
8 évig figyeltünk rátok, vigyáztuk lépteitek. Szüleitekkel együtt próbáltunk nevelni, irányítani benneteket. Sok olyan siker ért Bennünket, amelyre nagyon büszkék vagyunk. Sokszínű évfolyam vagytok, és valamennyien tehetségesek. A tehetség egyszerre felelősség, kötelesség és kockázat is, mert a siker és kudarc lehetősége egyaránt benne rejlik. Kik a tanulásban, a tanulmányi versenyeken, kik a nyelvek területén, kik a művészetekben, többen a sportban alkotottatok maradandót. Vannak köztetek olyanok is, akik a kezdeti botladozások után megkomolyodva, végre határozott célt kitűzve az utolsó hónapokra ugyan, de felnőttetek.. A jövő az iskolapadban kezdődik, ezért értékmérő pillanatok ezek, hiszen kiderülni látszik, hogy mint iskola mennyit érünk, mennyire tudunk titeket gazdaggá, szabaddá tenni, azaz mennyire tudtuk felkelteni az igényességet minden igazra, jóra és szépre.
Most biztosan azt is érzitek, hogy az út, melyre nyolc évvel ezelőtt léptetek talán túlságosan is gyorsan fogyott el. Hogy még maradtak ki nem használt lehetőségek, hogy még meg kell szerezni néhány gólt vagy kosarat. Azért bízom benne, hogy a szünetek forgataga, a diákprogramok és a tanítási órák emlékezetes poénjai mellett emlékezetesek maradnak a különös izgalommal megélt számonkérések is.
„Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.” – írja Wass Albert.
A sikerért, a tudásért mindig meg kell dolgozni. Igyekezzetek megérteni mindent, de egy-egy területen mélyedjetek el az átlagosnál jobban. Ettől lesztek egyediek, érdekesek különlegesek.
Útjaink, hamarosan elválnak, de hiszek benne, hogy valahol ismét keresztezni fogják egymást.
„ Aki elment, az elment, de aki egyszer nálunk volt, az többé sohasem mehet el tőlünk egészen.”
Megőrizzük mosolyát, az együtt töltött pillanatok varázsát, a közös élményeket.
A mai napon bezárult egy ajtó, de kinyílik életetek egy újabb szakasza, ami sok-sok izgalommal és új ismerettel vár Benneteket.
A mai naptól feledésbe merülnek azok a percek, amikor elmarasztaltunk benneteket csínytevéseitekért. De megőrizzük azokat a pillanatokat, amelyeknek együtt örültünk:
Emlékezzetek vissza az elmúlt nyolc év hol komolyabb, hol vidámabb perceire, és engedjétek, hogy járjon át benneteket újra az az érzés, amikor jól éreztétek magatokat velünk, megbeszéltük nehézségeiteket, elértétek sikereiteket.
Emlékezzünk a jól sikerült osztálykirándulásokra, a közös ünnepségekre, a tanulmányi versenyek sikereire,az alapítványi bál ünnepélyes pillanataira.Mindezek ma már mögöttetek vannak, de valamit mindegyikőtök megőriz belőlük emlékezetében.
Az itt töltött évek emlékeit nem engedi elfelejteni az az ünnepélyes pillanat sem, amikor az évfolyamon kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákoknak adhatom át a tantestület elismerését.
Minden bölcsesség meg van írva abban a hatalmas könyvben, amely állandóan nyitva áll szemünk előtt – a Világegyetemre gondolok. De csak akkor érthetjük meg, ha megértjük a nyelvet, amelyen gondolatai eljutnak hozzánk, s ha betűit – melyek vérrel íródtak – mélyen bevéssük a szívünkbe. Ez a könyv a lélek és a szellem könyve.”
Galileo Galilei örök érvényű gondolataival köszöntöm a „Für unsere Schule, für das Ungarndeutschtum” díjban részesülő tanulónkat
„Iskolánkért, a magyarországi németségért” -díjat a tantestület szavazata alapján Baracska Zalán Előd 8.c osztályos tanuló kapja
Zalán, általános iskolai tanulmányai folyamán mind órai kereteken belül, mind azokon kívül aktívan vett részt a magyarországi németek nyelvi és kulturális értékeinek megőrzésében.
A német nyelvhez való hozzáállása mindenki számára követendő minta, melyen keresztül a budaörsi német ajkú lakosság hagyományainak tovább éléséhez is nagyban hozzájárult. Szerepet vállalt a hagyományőrző rendezvények előkészítésében, és jelen volt azokon. Bátorságáról és elkötelezettségéről tett tanúbizonyságot azzal, hogy legyőzte a nyilvánosság előtti szereplés iránti ellenállását, és tevékenyen részt vett a kitelepítési emlékműsorban. Ez a közreműködés nemcsak személyes fejlődését tükrözi, hanem elkötelezettségét is a magyarországi német nemzetiség iránt. Ezzel hozzájárult közösségünk történelmének és kultúrájának megőrzéséhez, és példát mutatott társainak.
2023-ban a BUSCH, a Magyarországi Németek Iskolaszövetségek Egyesületének szervezésében Mányban megtartott országos versenyen első helyezést ért el.
Tanulmányait az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium humán tagozatán folytatja. Tanulmányaihoz sok sikert kívánunk.
„Sokszor egyetlen élmény egész életre megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni, ezt megszerezni az iskola kötelessége.”
Kodály Zoltán gondolataival köszöntöm az Év énekese díjban részesülő diákjainkat.
Az Év Énekese-díjat a tantestület szavazata alapján Takács-Vincze Réka és Varga Emma kapta.
Takács – Vincze Réka az ének-zenei irányultságú osztály kiváló és biztos énektudással, hangszertudással, zeneszeretettel rendelkező tagja. Az iskolai kórusban példamutató magatartásával, a zene iránti elkötelezettségével, lelkesedésével, szorgalmával segítette a kórus számtalan szereplését. Az évek során szóló – és kamaraének produkcióival színesítette iskolai koncertjeinket. A zene, az irodalom, a művészetek iránti érdeklődése kortársai számára példamutató.
Tanulmányait a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban folytatja. Tanulmányaihoz sok sikert kívánunk!
Varga Emma az énekes csoport és a kórus közösségének csendes de meghatározó személyisége. Magatartása példás, tisztelettudó, az alsóbb évfolyamos kórustagok számára követendő minta. A kórus körüli feladatok ellátásában mindig lehetett rá számítani. Az énekkarban tehetsége révén szólamát mindig lelkesen, biztosan vezette. Az éneklés mellett a zeneiskolában zongora tanulmányait is kiválóan végezte.
Tanulmányait a Budapesti Baár-Madas Református Gimnáziumban folytatja. Tanulmányaihoz sok sikert kívánunk!
A nevelőtestület szavazata alapján az idei évben a „jó tanuló jó sportoló díjat” Novai Panna és Kovács Hunor kapta.
Novai Panna már 5 évesen tájfutó versenyeken indult. Azóta is töretlen lendülettel űzi szeretett sportágát, mára már többszörös országos bajnok egyéni és csapat számokban is. A tájfutó Diákolimpiákon minden évben sikeresen képviselte iskolánkat. Tanulmányait 8 éven át kitűnő bizonyítvánnyal zárta, emellett Magyarország Jó tanuló, Jó sportoló díját is elnyerte az elmúlt két tanévben.
Tanulmányait a Budaörsi Ilyés Gyula Gimnáziumban folytatja.Tanulmányaihoz sok sikert kívánunk!
Kovács Hunor az akrobatikus rock and roll szépségeivel már az óvodában megismerkedett. Az iskolai évek alatt rendszeresen fellépett párjával rendezvényeinken. Többszörös magyar és nemzetközi bajnok. Számtalan külföldi és hazai verseny mellett tanulmányaira is sikerült kellő időt és energiát fordítania. Mindezt bizonyítja, hogy az idei tanévben harmadszor kapta meg a Magyarország Jó tanuló, Jó sportoló díját.
Tanulmányait Budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban folytatja. Tanulmányaihoz sok sikert kívánunk!
Tisztelt Osztályfőnökök, kedves Kollégák!
Nehéz, de örömteli feladat volt az itt álló ballagó diákokat idáig eljuttatni. Köszönöm, hogy következetes, türelmes és tartós munkával a tudás megszerzésére, megbecsülésére ösztönöztétek diákjainkat. Köszönöm mindazt a törődést, szeretetet, aggódást, amit az általános iskolai évek alatt kaptak tőletek tanulóink. Mi pedagógusok évről évre ballagtatunk, számos osztályt végigviszünk, mégis tudjuk, hogy minden diák egyszeri és megismételhetetlen. Pedagóguspályánk mindenkori legszebb ismétlődése a ballagás.
Kedves Szülők!
Ezek a szép eredmények nem jöhettek volna létre, ha önök nem állnak gyermekeik mögött, nem kísérik figyelemmel fejlődésüket, és nem segítik pedagógusaink munkáját. Köszönöm önöknek, hogy mindig biztonságot adva segítették gyermekeiket, együtt örültek sikereiknek, de ha kellett a szülői vigasztaló szó is átsegítette az érzékeny kamaszokat a nehezebb pillanatokon is. A mai napon nemcsak gyermekeik, hanem önök is búcsúznak tőlünk.
Köszönöm a szülői munkaközösség tagjainak – Gyapjas Nikolettnek, Holl Zsuzsannának, Karancsi Zitának, Némethné Lovász Ritának, Rozsics Krisztinának, Varga Juditnak.
Kedves búcsúzó lányok és fiúk!
Nehéz most nektek bölcs, okos útravalót csokorba szedni, amikor mindannyian kicsit meghatottan állunk itt.
Próbáltunk egy olyan egyszerű, de örök értékrendet tudatosítani bennetek, amely elválasztja egymástól a jót és a rosszat, az értékest az értéktelentől. Reméljük mindez elegendő lesz ahhoz, hogy az új iskolában a kezdeti nehézségekkel megbirkózzatok.
Mielőtt az élet küszöbére léptek, vigyétek magatokkal jókívánságaimat:
„Ragyogj tovább! Énekelj, alkoss és álmodj tovább! Folytasd a varázslatot!
Egy nap mások is észreveszik majd, amit én látok. És akkor ez a belső fény olyan ragyogó lesz, olyan fényes és gyönyörű, hogy a világ megtorpan egy pillanatra. És akkor majd csodálkozva néznek, hogy honnan ered.
És mi ketten, Te és én, tudni fogjuk, hogy ez a fény mindig ott világított. Mert Te Szentjánosbogár vagy, aki belülről ragyog.
És az én dolgom az, hogy ezt a ragyogást megőrizzem.” ..
Majd az osztályfőnökök búcsúztatták diákjaikat, akik aláírták az iskola emlékkönyvét és átvették az igazgatónőtől az idei évi évkönyvét, miközben a fényképük megjelent a vetítővásznon. Hatalmas taps, tetszésnyilvánítás fogadott minden egyes diákot.
Végül mindenki kivonult az udvarra, ahol fényképek készülte szülőkkel, nagyszülőkkel, barátokkal. A gyerekek elengedték a léggömböket.
Biztos vagyok benne, hogy unokám még nagymama korában is emlékezni fog erre a jeles napra.
Fotó: az iskola honlapjáról
s.k.
