Egy érdekes, odafigyelést érdemlő emberrel hozott össze a sors. Simon V. László különös és különleges, mondhatni nem mindennapi. Nevezhetném mesternek is. Talán ez a jelző illik rá a legjobban. Vagy talán életművész?
Budaörsi otthonában fogadott bennünket. Végigvezetett a lakás összes helyiségében, ahol az idegen szem nem is tudja felfogni azt a sok mindent, ami ő mutatni akar. Fényképek a múltból, szülők, testvérek, barátok, kitüntetések, oklevelek, bokszkesztyű, hoki bot, és egy remekül felszerelt edzőterem, ami énnekem csak modern kínzókamra. Ebben a helyiségben edz nap, mint nap, hogy kemény izmait ne kezdje ki az idő. Pedig már nem húsz éves. Nem tudom mennyi, de szemében pajkos örökifjú fény csillog, mosolya derűs, barátságos, mintha övé lenne a titok az örök fiatalságról. Lehet, hogy ő tudja azt, amit mi még nem?
Hogy kora mégis behatárolható legyen, elárulom, hogy már a hatvanas években, ifjú korában a Fradiban bokszolt, ahol megismerkedett Papp Lászlóval – a háromszoros olimpiai és hatszoros Európa bajnokkal, – örök barátságot kötve egy életre. Simon V. Lászlónak kalandos élete volt. Sok mindent kipróbált, és bátorsága, tettrekészsége sikerre vitte. Hihetetlennek tűnik, mégis elhiszem, hiszen ő mondta el azt, hogy körülhajózta a földet, vezetett óceánjárót, járt a sivatag forró homokján, közvetlenül érezte az öbölháborút. Világsztárokkal készített interjút, többek között a világhírű autóversenyzővel Anton Sennával, találkozott Lollo Brigittával, sőt saját elmondása szerint még az amerikai elnökkel is. Saját műsorai voltak az MTV-ben, így a Hello vasárnap, vagy a Hello Bajnok. Az első magyar magántévének az ATV-nek volt az elnök-műsorigazgatója, Menedzsere volt Kesijár Csabának, akiről iskolát neveztek el Budaörsön. Könyvet írt Rubik Ernő apjáról, aki nagy repülőgép építő volt, Az ő általa tervezett gépekkel tanulnak még ma is.
Példaképe Platon az ókori görög filozófus, aki e mellett birkózó és anno olimpiai bajnok is- s mint tanainak magáévá tevőt,- sok mindent elárul jelenkori hívéről. Tovább haladva az emlékek birodalmában, büszkén mutatja azt az oklevelet, amelyet mint az FTC örökös bajnoka kapott, mint jégkorongozó. Mutatja barátainak és eszményképeinek fényképeit: Balczó Andrást, mint barátot, és Kokót, Pió atyát mint példaképet. Mint közben, csak mellékesen megemlíti, valamikor a Hitgyülekezet sajtófőnöke is volt. Ma már azonban az istent csak legbelsőbb magányában keresi.
Különös ember. Zuglóban született. Édesanyja szicíliai édesapja erdélyi. E két vér keveredik ereiben. Ebből született egy átlagon felüli energiával bíró ember, aki nem ismert és nem ismer lehetetlent. Pedig amikor ő volt fiatal, Magyarország nem volt a lehetőségek országa. Ő azonban megmutatta, hogy van.
De meséljen inkább ő nekünk az életéről. Hogyan is kezdődött? Mert hát mindennek valahol el kell kezdődnie.
Nekem minden, ami küzdelem nagyon fontos. Soha nem adom fel és hiszem, hogy ezért sikerült minden, amibe én belefogtam. Tíz éves voltam, amikor sokat megvertek az utcán és elegem lett belőle. Egy nevesincs klubba kerültem, ahol bokszolni kezdtem és mindjárt az első évben megnyertem egy magyar bajnokságot. Jéghokis pedig úgy lettem, hogy közel laktunk a Városligeti Műjégpályához, és állandóan bemásztam a kerítésen. Amikor csak lehetett ott korcsolyáztam. Annyira jól ment dolog, hogy odajöttek hozzám, s azt kérdezték: Figyelj, kisfiam nem akarsz hokizni? Dehogynem akartam. Adtak egy korcsolyát és egy bérletet. Így lett belőlem többszörös válogatott hokis. Életem célja lett hogy én kiemelkedek majd a tömegből. Az akarat, ami bennem volt meghozta gyümölcsét. A magyar válogatottban játszottam, világbajnokságokon, valamint téli olimpián Innsbruckban. A csapatjátékot szerettem világ életemben. Nem egyedül, magányosan szeretek sportolni, hanem haverokkal, gyerekekkel, akiket küzdősportra, a harc művészetére tanítok. E-közben pedig arra hogy edzettek legyenek, mert ez az egyik legfontosabb dolog. Ez nem minden esetben a test edzettségét jelenti, hanem egy szellemi, filozófiai gondolkodási rendszert, mely a testi-szellemi erőt jelenti
Életének nagy „ csatái” már lezajlottak. Mivel foglalkozik mostanában?
Mint említettem barátaimat és gyerekeiket oktatom a harcművészetekre, ezen kívül újból könyvet írok. Eddig tíz könyvem jelent meg, de még sok mondanivalóm van.
Mi foglalkoztatja mostanában? Milyen terveket sző a jövőt illetően?
Szeretném az Ausztráliában élő magyar származású Joe Bugner többszörös világbajnok bokszolót meghívni Magyarországra. Szerintem nagy szenzáció lenne sportkörökben. Ehhez azonban támogatókra lenne szükség. Ezenkívül, egy filmet is szeretnék készíteni minden idők legcsodálatosabb verseny lováról, Kincsemről.
Csöndesnek tűnik a ház, amiben ketten élnek. Vannak gyerekei vagy esetleg unokái?
Három saját gyermekem van. Feleségemnek, aki szintén sportoló, – kézilabdázott a Spartakusban, – van két gyermeke, tehát összesen öt gyermekünk van. Sajnos húgom meghalt, árván maradt fiát is én neveltem. Jelenleg Norvégiában él. De nemcsak a családon belül segítek, hanem igyekszem jót tenni a rászorulókkal. Nekem sokat jelent, ha másokon segíteni tudok.
Amikor az ember már nyugalomba vonul, vagy esetleg már nincs a u.n. „ középpontban” megmaradnak a régi barátok?
Én még mindig a válogatottban élek. Tartom a kapcsolatot minden sporttársammal. Erre legjobb fórum a facebook. Napi szinten tudunk egymásról.
Sokat ír. Melyek a megjelent könyvei? A nagy klán Alfonzóról szól, Fuss és üvölts életrajzi regény, Mauritiuson jártam a földi paradicsomban, Száguldó hősök- az autóversenyzés nagyjairól szól, Rubik Ernő apjáról egy könyv, Minden könyvemhez Müller Péter írt ajánlást. Őt is régóta ismerem, hiszen zuglói, ugyanúgy ahogyan én.
Gondolom több elismerést kapott életében. Melyek ezek?
Magyar Televíziótól Nívódíjat kaptam a Halló vasárnap című műsor csapatával együtt.
Világ életében nagy utazó volt. Melyik volt a legnevezetesebb?
Valóban sokat jártam a nagyvilágot. Közülük talán Mauritius volt a legérdekesebb Erről két könyvem is megjelent: Mauritiuson jártam a földi paradicsomban címmel, szintén Müller Péter ajánlásával.
A harcművészet keleti eredetű. Honnan való ez az elhivatottság?
Nem templomba járó, de hívő ember vagyok. Azonban tisztelem TAO tanításait is. A harcművészet nem mai keletű, több mint hatezer éve találták ki. Lényege hogy a test és a lélek legyen kész minden kihívásra, katasztrófára.
Még sokáig ültünk Simon V. László teraszán, lassan délután lett. De ő csak mesélt, mesélt és nevetett és egyre több és több emlék került a felszínre. Gyerekkorról, álmokról melyek úgy tűnik, mind beteljesedtek. Létezik hogy ő az, aki mindent elért, amit akart? Nagy varázsló, az bizonyos. Megtalálta az utat, hogyan kell valóra váltani az álmokat. Hiszem, hogy valódi ez a tündérmesének is beillő igaz történt, és annak tanulsága: Bármi lehetsz, csak akarni kell.
Riport Major Edit
