Beszéd, beszéd...

2021-06-26 | Budaörs
Amerre csak nézünk: utcán, buszon, metróban - mindenki csak beszél, na, nem jelenlevő embertársával, hanem egy kütyüvel. A jelenlévők akarva-akaratlan egészen intim információkat is megtudhatnak ismeretlen utitársukról - bár ez egyáltalán nem érdekli őket.

Régebben elképzelhetetlen volt, sci-fibe illő – engem ma is megmosolyogtat -, hogy valaki megy az utcán, a kezében tart egy kis készüléket, szinte fel sem néz, és valakivel beszél, beszél. Vagy csak egy alig észrevehető kis vezeték lóg a füléből – és “nyomja a sódert”. Aki annak idején magában beszélt nyilvános helyen, arra bizony furcsán néztek az emberek…

Tudjuk, most más világ van, hallunk eleget róla. De azért gondolkodni, néhány észrevételt tenni még szabad.

Ez a sok beszéd felveti  bennem a kérdéseket: Őszinte-e a beszédünk? Meggondoljuk-e, mit mondunk? Saját gondolatainkat közöljük-e, vagy csak átveszünk másoktól sok butaságot akár? Lehetőségeinkhez mérten utánajárunk-e a híreknek, amelyeket továbbadunk? Fontosak-e ezek, vagy felejtésre érdemesek? Akkor meg minek foglalkozunk velük? Érdekel-e mást is az a jelentéktelen dolog, amiről én hosszabb ideje csacsogok?

Érvényes-e még az a mondás: “Sok beszédnek sok az alja?”

SzK

Megosztás