A kutatók egy számítógépes modell alapján arra jutottak, hogy ha a növekedési trendekben nem áll be változás, 2072-re nyilvánvalóvá válnak a növekedés korlátai, amelyek a populáció és az ipari kapacitás „hirtelen és kontrollálhatatlan” visszaeséséhez vezetnek.
Gaya Herrington, a hollandiai székhelyű pénzügyi tanácsadó cég, a Magyarországon is aktív KPMG dinamikus rendszerekkel foglalkozó vezető elemzője elhatározta, hogy harvardi mester szakos diplomamunkájának keretében megvizsgálja, mennyire helytállóak az 1972-es jelentés következtetései a rendelkezésünkre álló empirikus adatok tükrében.
Arra jutott, hogy a kötetben leírt forgatókönyv olyannyira közel áll a valósághoz, hogy ha minden úgy folytatódik tovább, ahogy eddig, az általuk leírt, társadalmi összeomlással járó jelentős visszaesés már 2040-ben bekövetkezhet.
A forgatókönyvek szerint mostantól számítva úgy egy évtizeden belül leáll a növekedés. – írja Herrington a tanulmányban, ami még tavaly év végén jelent meg a Yale Egyetem ipari ökológiával foglalkozó folyóiratában.
-Mindkét forgatókönyv azt jelzi, hogy a folyamatos növekedés hajszolása nem lehetséges. – mondta Herrington, hozzátéve, hogy az összeomlás nem azt jelenti, hogy az emberiség megszűnik létezni, de „a gazdasági és ipari növekedés leáll, ami károsan hat az élelmiszer-termelésre és az életszínvonalra”.
A tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek: a világ a vesztébe rohan! Jelezték, hogy az időjárás szélsőségessé válik – hittük is meg nem is. És lám, már itt van! Perzselő nyarak, soha nem látott áradások, tomboló erdőtüzek, olvadó gleccserek, emelkedő tengerszint, másutt tavak kiszáradása…stb.
Mégis, kevesek tudatáig jut el, és aki tehetne valamit a pusztulás ellen, az sem teszi meg, amit megtehetne. Sokan kifogásként említik, hogy egyénileg hiába tartják be a környezetvédelmi szabályokat, ha a nagyvállalatok büntetlenül jelentős károkat okozhatnak. Szerencsére, egyre szigorodnak az előírások és jó esetben az ellenőrzés sem marad el.
Felsorolni is sok lenne, mit tehet az ember a hétköznapok során. Például takarékoskodik az energiával, szelektíven gyűjti a hulladékot, komposztál, lecsökkenti az egyszer használatos műanyag eszközök, zacskók számát, ételt nem dob ki.
Várjuk Olvasóink ötleteit, hogy mivel tehetjük együtt élhetőbbé a Földünket!
Forrás: Élő bolygónk
s.k.
