Megfázás, meghűlés, nátha, influenza: gyakran támad zavar a kifejezések helyes alkalmazásában. Nehéz ugyanis behatárolni, pontosan mivel is van dolgunk. A megfázás a felső légutak vírusos megbetegedése, amikor az orr és a torok nyálkahártyája szenvedi el leginkább a vírusos fertőzést. A meghűlés elnevezés valószínűleg onnan ered, hogy ezek a vírusok télen sokkal aktívabbak, így gyakoribb a szezonális megbetegedés.
Kétszáznál is több vírus okozhat megfázást, de nem szabad egy lapon említeni őket az influenzavírussal (amelynek szintén több variánsa van), ugyanis utóbbi esetében más betegségről van szó.
Sokszor fogjuk az időjárásra a betegség megjelenését. Annyi biztos, hogy az alacsony páratartalom kedvez a vírusoknak, messzebbre jutnak, és a nyálkahártyát is gyengítik. Így fűtési szezonban, illetve azért, mert kevesebb időt töltünk a szabadban, jobban terjedhetnek a vírusok.
A nátha vírusaira tehát rásüthetjük a szezonális jelleget, ám mindenképp meg kell említenünk a Covid-19-et is, ugyanis nagy százalékban lehet koronavírus a tünetek okozója. Az őszi–téli hónapokban tehát fokozottan oda kell figyelni arra, hogy gátat szabjunk a vírusok terjedésének, hiszen fogékonyabbak vagyunk rájuk.
A legyengült immunrendszerű emberek, a csecsemők, az idősek, a közösségbe járó gyerekek vannak leginkább kitéve a vírusoknak, így rájuk különösen oda kell figyelnünk.
A hideg valóban növelheti a megbetegedések számát.
A megfázás tünetei és lefolyása
Azt tudjuk, hogy a megfázást okozó vírusok emberről emberre terjednek a levegőben vagy cseppfertőzéses érintkezés során. A vírus a szervezetbe kerül a szemünkön, a szánkon vagy az orrunkon keresztül (ezért sem szabad például a beteggel azonos pohárból inni), majd a légúti váladékkal érintkezik, és létrejön a megbetegedés. Habár a vírusok nem hosszú életűek, a zárt terek, a gyakori érintkezés (például egy zsúfolt tömegközlekedési eszközön), a kézmosás hiánya remek táptalajt nyújtanak a vírusok szaporodásához.
A megfázás tüneteit jól ismerjük, hiszen tényleg mindenki átverekedte már magát legalább egyszer egy meghűlésen. A tünetek szép fokozatosan kúsznak be az életünkben, általában ez a sorrend:
gyakori tüsszögés;
torokfájás;
eldugult orr vagy orrfolyás;
köhögés;
nyomás a fülben és az arcban;
időnként az ízlelés és szaglás elvesztése (más mértékben, mint a koronavírus esetében);
láz, izomfájdalom és fejfájás is kialakulhat, de ritkábban fordulnak elő, ezek inkább az influenzára jellemző tünetek.
A fentebb felsorolt tünetek adott esetben súlyosabbak is lehetnek, például dohányzó emberek esetében. A lappangási idő rövid, a fertőzés után 2–4 nappal már jelentkeznek a tünetek, amelyek akár 10 napig is eltarthatnak. Ráadásul a köhögés akár 2–3 hétig is elhúzódhat.
Mikor fordulj mindenképp orvoshoz?
Az általános tünetek nem minden esetben igényelnek orvosi beavatkozást, azonban van néhány tünet, amellyel már érdemes orvoshoz fordulni:
légszomj vagy gyors légzés;
kiszáradás;
4 napnál tovább tartó láz;
a tünetek több mint 10 napig tartanak javulás nélkül;
a tünetek javulnak, de később visszatérnek vagy rosszabbodnak;
a krónikus betegségek súlyosbodnak.
Gyerekek esetében (főleg, ha kicsikről van szó) érdemes minden esetben felkeresni a gyerekorvost.
A szövődményekkel is érdemes számolni (ezért is fontos az alapos kezelés), melyek az alábbiak lehetnek:
akut fülfertőzés (középfülgyulladás);
asztmaroham;
az orrmelléküregek és az orrjáratok fertőzése;
torokgyulladás;
hörghurut;
tüdőgyulladás;
hörgőgyulladás;
krupp.
Miért érdemes több teát innunk?
A magyarok nem tartoznak a nagy teafogyasztó nemzetek sorába, pedig az ital pozitív egészségügyi hatásai indokolnák, hogy többet igyunk belőle
Ha észleled az első tüneteket, tárazz be gyógyteákból! Rengeteg szuper tea segítheti a gyógyulásod. A folyadékbevitel nagyon fontos, hogy elkerüld a kiszáradást, és a távozó nyák sem segíti a helyzetet. Rengeteg folyadékbevitel ajánlott ilyenkor, és értelemszerűen a gyógyteákkal segítesz a legtöbbet (sok citrommal és mézzel).
Fokhagyma, gyömbér, méz
A természet megadta nekünk ezt a három csodát, hát használjuk őket! A fokhagyma brutális vírusölő, megelőzéshez is szuper. Nyersen, ahogy a Jóisten teremtette, rágcsálj el mindennap néhány gerezdet! Ez persze csak az elvetemültebbeknek megy ilyen könnyen, de a szervezet hálás lesz érte. Ugyanez igaz a mézzel és a propolisszal is: a kettő bátran szedhető együtt is, a hársméz ilyenkor a legjobb.
Természetesen a gyömbér sem hagyható ki a sorból, baktériumölő, lázcsillapító, és még a gyomrod is hálás lesz érte. Az előbbiekkel keverve biztos a siker: reszelt gyömbér, citrom, méz és fokhagyma keverékével a megelőzés is teljes.
Mindent vess be!
Felnőttek és gyerekek esetében is szuper megoldás: ha van inhalátorod, már egy sima sós vízzel is sokat segíthetsz az orrduguláson. A gyógynövényes inhalálás is adu ász, ugyanis a forró gőz és a gyógynövény kombinációja sokat segít a tünetek enyhítésében. Erre például remek megoldás a kakukkfüves inhalálás.
Vitaminbevitel
A vitamin lehet természetes vagy tablettás forma is, a lényeg, hogy érdemes kicsit megemelni a C-vitamin dózisát (és akár a D-vitaminét is). Ha a természetesség híve vagy, a csipkebogyó, a homoktövis, a fekete berkenye szuper választás, mind gazdag C-vitaminban.
Gyógynövények
A csipkebogyótea például első osztályú rengeteg C-vitaminnal, a bodzavirág teája izzasztó hatású (csak úgy menekülnek majd a vírusok), a kakukkfű köptető és gyulladáscsökkentő, a mályva szintén, ráadásul a köhögés csillapításában is segít. A lándzsás útifű köhögéscsillapító, a kamilla pedig a légúti hurut ellenszere.
Megelőzés!
Unásig ismételhetném: kézmosás, zsebkendőbe tüsszentés, fertőtlenítés, vitaminok és jó minőségű, friss alapanyagok a konyhában. Ezek mind kellenek ahhoz, hogy minél kevesebbet legyél beteg. Vásárlás, közösségi események után érdemes kezet mosni (gyereknek duplán!), fertőtleníteni és megtenni mindent, hogy az immunrendszer állja a sarat.
Forrás: Greendex
