A Black Friday során a kereskedők számos trükköt alkalmaznak a fogyasztókban fellángoló vásárlási láz kihasználására. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tapasztalatai szerint ezekkel a trükkökkel találkozhatunk ebben az időszakban:
- a kereskedők sok esetben jelentős, akár 80-90 %-os” kedvezményeket is hirdetnek, amelyek csak néhány vagy sokszor nem is elérhető termékekre vonatkoznak,
- előfordul, hogy az akciókat „csaliként” direkt alacsony készlettel rendelkező termékekre hirdetik meg,
- a webáruházak sokszor sürgető üzeneteket alkalmaznak, a termékek népszerűségére utalva, ezzel pszichés nyomást gyakorolva a vásárlókra.(Pl: Most vásárolj szuper áron!!)
A NE VÁSÁROLJ SEMMIT NAP – az idén november utolsó péntekén – kritikus tiltakozás a nyugati túlfogyasztás, a jólét, a vagyon egyenlőtlen elosztása, és a reklámnak a mindennapi életünkre gyakorolt hatása ellen. A ne vásárolj semmit! napot 1992-ben kezdeményezte a kanadai Ted Dave, aki a reklámszakmában dolgozott. Ezáltal akart tiltakozni a reklámok szüntelen túlfogyasztásra való ösztönzése ellen, hogy a a társadalom elgondolkozzon a túlfogyasztás problémáján, valamint azon, hogy a világ népességének 20%-a fogyasztja el a rendelkezésre álló erőforrások 80%-á
A Ne Vásárolj Semmit! Napot először 2004-ben tartottak Magyarországon.
Akkor történt, amikor először hallottad, hogy a jégtáblák megolvadnak a jegesmedvék alatt? Vagy amikor olvastad, hogy már az anyatej is mérgez? Ezek azok a pillanatok, amikor hirtelen valamit új szemszögből látsz, és rájössz: másképp is lehetne élni.
Azokban az országokban, ahol a fogyasztói „kultúra” már korábban elhatalmasodott, több, mint tíz éve tartják meg a fogyasztói böjt eme „ünnepét”. Az idén több mint hatvan országban több százezer ember vesz részt az egynapos vásárlási szünetben. Mottója az volt: Ami elég, az elég! Azóta egyre több ország vette át a Ne Vásárolj Semmit! napot.
Manapság lételemünk a fogyasztás: egyfolytában pénzünket költjük, vásárlunk, legalábbis azon törjük a fejünket, mit és hol érdemes megvásárolni. Időnknek egyre nagyobb részét emészti fel a bevásárlóközpontokban tanyázás, a boltok közötti járkálás, a hirdetési újságok átnyálazása, vagy épp termékinformációk hajhászása az interneten.
A vásárlásfüggést vagy kényszeres vásárlást egyre inkább szenvedélybetegségként tartják számon. Becslésesek Magyarországon ez a népesség mintegy 5%-át érinti, de a nők jó harmada lehet veszélyeztetett.
Az életben sok örömforrás van még, a boldogságot nem a boltokban árulják.
Forrás: Internet
s.k.
