Jólesett látni újra ezt a „tapadós”, szép virágú növényt, amely régebben oly gyakori volt – és milyen jókat lehetett vele játszani.
Néhány dolog a bogáncsról, mert ez nem akármilyen növény:
„Gyomos területeken, útszéleken, legelőkön nő ez a nagy termetű tövises növény. A hasonló fajok közül ez a leggyakoribb. Nagyon változatos, kedvezőtlenebb helyen alig egy méter magasra fejlődik, jó helyen, különösen félárnyékban a két métert is megközelíti.
Alkalmazása: A fiatal levelek főzeléknek használhatók, de a sok tövistől nehéz megtisztítani. A kertben nagy termetű dísznövényként kiválóan felhasználható. Hosszú karógyökerével felhozza a talaj alsóbb rétegeiből a tápanyagokat, ezért mulcs alapanyag termesztésére is alkalmas.
Hosszan és sokat virágzó rovarcsalogató növény, már csak ezért is érdemes ültetni belőle. (mediterranfarm.hu)
Úgy hallottam, ez a növény adta az alapötletet a tépőzár feltalálásához is. És ki ne emlékezne Fekete István csodálatos kutyusára, Bogáncsra?
Alig telt el néhány nap és a budaösi árokpartot rendre lekaszálták, rendbetették. Így kellett lennie, de azért kicsit sajnálom…
SzK
