Háromévesen, vidéken lépett színpadra, a negyvenes évek elején a pesti Színházban szerepelt, a fővárosban nevelkedett. Óvodásként Harsányi Gizinél játszott a rádió gyermek-színtársulatában, fellépett Siliga bácsi gyermekszínházában, részt vett a Corvin Áruház gyermekruha-bemutatóin, Sennyei Vera partnere volt a Vígszínházban. Kiskorában szerette Gárdonyi Géza könyveit, különösen az Egri csillagokat, a színésznők közül pedig Bulla Elma és Fényes Alíz volt a kedvence.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1945-től tanult, ahová 15 éves korában vették fel, és 1949-ben szerzett diplomát.
A Nemzeti Színház szerződtette, ahol klasszikus és kortárs drámák vezető szerepeit játszotta. 1950 óta filmezett: Dalolva szép az élet (1950), Civil a pályán (1951), a Föltámadott a tengerben (1953) Szendrey Júliát alakította, játszott a Fel a fejjel (1954), 2×2 néha 5 (1954), Gázolás (1955) és más filmvígjátékokban. Joggal tekinthetjük az ötvenes évek legnépszerűbb színésznőjének. Művészetét 1955-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el.
A magyar színpadon neki jutott tíz évben eljátszhatta Luisa Millert (Schiller: Ármány és szerelem), Hippolytát (Shakespeare: Szentivánéji álom), Ophéliát (Shakespeare: Hamlet), Cherubint (Beaumarchais: Figaro házassága), Tündét (Vörösmarty: Csongor és Tünde). A magyar színháztörténet egy igen jelentős korszakában olyan színészóriásokkal dolgozhatott együtt, mint Ladányi Ferenc, Tímár József, Gobbi Hilda vagy Básti Lajos.
Ármány és szerelem. 1950
„Tíz év jutott neki magyar színpadon. Modern volt klasszikusokban. Kortársivá fogalmazta az Erzsébet-kori hősnőket” írja egyik méltatója születésnapjára megjelent cikkben.
1956 óta külföldön élt, német nyelvterületen, főleg az NSZK-ban musical komédiákban, tévéjátékokban és filmeken arat sikert. Megvalósult legnagyobb szerepálma: a színpadon eljátszhatta a Caesar és Kleopátra női főszerepét. Ferrari Violetta az egyetlen magyar színésznő, aki az elmúlt évtizedekben külföldön igazi karriert futott be. Ausztriában és Olaszországban is élt
Az ötvenes évek népszerű színésznője még főiskolás hallgató volt, amikor Básti Lajos beleszeretett, majd 1948-ban oltár elé is vezette. Nagy volt köztük a korkülönbség, 19 év, hiszen Ferrari Violetta éppen csak, hogy betöltötte a 18-at, Básti Lajos pedig már 37 éves volt abban az esztendőben. Házasságuk végül hat együtt töltött év után, 1954-ben válással végződött,. Második férje Földiák János mérnök volt.
Második házasságában született kisfiával, 1956-ban.
1985-ben hagyta ott a világot jelentő deszkát.
1997-ben tér haza – véglegesen – Magyarországra, lakhelyéül, otthonául Budaörsöt választotta.
2014-ben hunyt el.
Budaörs büszke a városban élő művészekre, neves és jeles személyiségekre. 2005-ben Ferrari Violetta színésznő díszpolgári kitüntetésével a sikeres életútját kívánta a városvezetés elismerni.
s.k.
