Már a múzeum parkja is ámulattal töltött el bennünket . A földrajzi felfedezők szobrai ápolt kertben állnak. Középen a létesítmény alapítójának, Balázs Dénesnek a teljes alakos szobra látható.
Barátságosan mosolyogva elénk sietett Jávor Gellért múzeumpedagógus, aki nem más, mint a látogatást megszervező Nagy Anna tagunk fia. A továbbiakban ő kísérte csoportunkat.
Az 1983-ban Érden megnyílt Magyar Földrajzi Múzeum célja a földrajztudománnyal,valamint a magyar utazókkal, földrajzi felfedezőkkel kapcsolatos tárgyi emlékek, kéziratok, levelek, naplók, expedíciós jelentések, könyvek, újságcikkek, képzőművészeti alkotások, személyi hagyatékok felkutatása, gyűjtése, megőrzése, tudományos feldolgozása és közkinccsé tétele.
A rendkívül érdekes és gazdag kiállítást nem a hagyományos módon tekintettük meg, hanem Gellérttől kaptunk „feladatlapokat” , amelyek kitöltéséhez magunk kerestük meg a válaszokat. Így mi is „felfedezők” lettünk.
Büszkeséggel és egyben csodálattal töltött el valamennyiünket, hogy milyen sok magyar tudós-felfedező volt a 19-20 század fordulóján, mit adtak a világnak és nekünk, magyaroknak.
Csak néhányat említek: Telki Sámuel Afrika-kutató – ő fedezte fel és nevezte el a Rudolf-tavat és a Stefánia-tavat. Stein Aurél ókori városokat fedezett fel. Baktay Ervin által Indiát ismerhette meg a világ.1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma egykori tartózkodási helyeit és emlékeit. Reguly Antal – páratlan a nyelvészeti munkája. Almásy László életéről film is készült (Az angol beteg). Vámbéry Ármin , aki számos nyelven beszélt dervis ruhában veszélyes ázsiai útra vállalkozott.Végül, de nem utolsósorban Balázs Dénes , földrajztudós, világutazó, számos földrajzi ismeretterjesztő mű szerzője, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum alapítója.
Jó szívvel ajánljuk családoknak, egyesületeknek, iskolai osztályoknak a Magyar Földrajzi Múzeum látogatását.
Köszönjük Anna. Köszönjük Gellért.
Fotó: nanna
s.k.
