A kávé mindennapjaink részévé vált, sok ember számára pedig már szinte szertartás egy-egy kávézás. A fekete kincs méltán megérdemel egy külön napot a naptárban. A kávé népszerűsége vitathatatlan. A víz után a második leggyakrabban fogyasztott ital a világon, amivel méltán kiérdemelt magának egy napot az évben. A kávézás napjának hagyománya feltételezhetően Japánból indult 1983-ban. Arra a kérdésre viszont, hogy mikor van a kávé világnapja különböző országban különböző választ kapunk.

Nézzünk egy kis kávétörténelmet:

Semmi konkrét bizonyíték nincs arra, hogy ki, hol és mikor kezdett el kávét fogyasztani. A legismertebb történet szerint valamikor a XIV. században, a messzi-messzi egy kecskepásztor arra lett figyelmes, ha kecskéi egy bizonyos bokor piros termését legelik, akkor felélénkülnek. A pásztor begyűjtötte a cserje piros bogyóit, s elvitte a közeli kolostor szerzeteseinek. Azok forró főzetet készítettek a bogyókból – megfőzték az első kávét. Az ital hatásosnak bizonyult, felélénkültek tőle, ezért rendszeresítették, főleg az éjszakai szertartások, imaórák előtt ittak a főzetből. Hazánkban a török megszállás idején vált ismertté a „fekete leves”, bár az első kávéházak csak a 18. század elején nyitottak. Mi magyarok évente kb. 2,5 kg kávébabot fogyasztunk fejenként, vagyis inkább a belőle készült italt. Ez soknak tűnhet, de messze lemaradunk például a finnektől, akik ötször többet kortyolnak belőle.

Érdekességek a kávéról

• A kávé az olaj után a világ második legnagyobb értékben forgalmazott kereskedelmi terméke.
• A kávéhoz tejszínt öntve 20%-al hosszabb ideig képes meleg maradni.
• Az ókori arab kultúrában a nők egyetlen okkal válhattak el férjüktől, ha az pocsék kávét főzött.
• A kávé igazából egy gyümölcs, a bogyós gyümölcsökhöz tartozik.
• A világ egyik legdrágább kávéja a Kopi Luwak, azaz a Cibetmacska kávé. Ennek ára 350 euró körül mozog kilónként.
• Az amerikaiak átlagosan évi 1100$-t költenek kávéra, körülbelül 21$-t hetente. Ez éves szinten egy új telefon ára.
• A finnek fogyasztják a legtöbb kávét a világon, átlagosan napi 5 csészét per fő.
• Brazília termeli a világ kávéjának a 40%-át.
• A kávé két fő típusa az Arabica és a Robusta. Az utóbbi savasabb, kesernyésebb ízű és magasabb koffeintartalommal rendelkezik. Az Arabica lágyabb, enyhén savas ízű, alacsonyabb koffeintartalommal.
• A világ legdrágább kávéja a Black Ivory Coffee. Akár 1.100 dollárba is kerülhet a kilónkénti ára (330.000 Ft). A cibetmacska helyett, a kávébabok itt a Thai elefántok emésztőrendszerén haladnak át először, mielőtt feldolgozásra kerülnének.

Érdekességek a kávéról

A kávé világnapja alkalmából 10 érdekességet hoztunk a saját világából:

Jegy az olimpiára

1932-ben a Brazília nem engedhette meg magának, hogy elindítsa versenyzőit a los angelesi olimpián. A kormány az atlétákat végül 50 ezer zsák kávéval indította útnak, hogy a rakomány eladásával finanszírozni tudják az olimpiai részvételüket. Végül, a kávék árából 67 versenyzőnek sikerült elindulnia, viszont érmet egyiküknek sem sikerült nyernie.

Megtévesztő név

Annak ellenére, hogy a kávécserje termését legtöbbször kávébabnak hívjuk, valójában – formáján kívül – semmi köze a babhoz. A szubtrópusi területeken őshonos növény termése a csonthéjas bogyós gyümölcsökhöz  áll a legközelebb.

Jelenleg több, mint 120 fajta kávécserje faj ismert, amiből négyet termesztenek nagyobb volumenben.

Kávé, mint válóok

Törökországban a 16. századig a kávé, jobban mondva a kávé hiánya törvényes indok lehetett a váláshoz. Feljegyzések szerint elegendő indok volt a házasság felmondásához a nő részéről, ha a férje nem tudott reggel friss kávét felszolgálni neki.

Kávé és a művészet

Ludwig van Beethoven valószínűsíthetően a baristák rémálma lenne napjainkban. A híres német zeneszerzőről köztudott volt, hogy imádta a kávét és rendkívüli precizitással fogyasztotta. Ragaszkodott hozzá, hogy a számára felszolgált kávé pontosan 60 kávészemből készüljön.

Johann Sebastian Bach pedig egy zenedarabot komponált a kávéról. A kávékantáta történet egy lányról szól, akinek az apja szerint azért nincs kérője, mert túl sok kávét iszik.

A hosszú élet titka

A „leghosszabb életű macska” Guinness-rekordját egy 38 éves burmai macska nyerte el, aki minden reggelt kávé lefetyeléssel kezdett. Creme Puff méltó nevéhez, ugyanis kávéját  kizárólag tejszínnel volt hajlandó elfogyasztani.

Még a Mikulás is kávét iszik

A világon messze Finnországban isszák a legtöbb kávét. Évente fejenként több, mint 12 kilogramm kávé fogyasztanak el az északi országban és ebbe a teljes lakosságot beleszámítják. Összehasonlításképpen, a legfrissebb kutatások szerint hazánkban „csak” 2,7 kilogramm kávé fogy fejenként.

Túl lehet adagolni a kávét?

A jóból is megárt a sok, nincs ez másképp egyik kedvenc italunkkal sem. Kutatók becslései alapján egy átlagos ember számára 80-100 adag kávé jelent halálos dózist és

Meddig tart a kávé hatása?

A kávé hatását először körülbelül negyed óra elteltével fogjuk érezni, majd 30-60 perc múlva éri el a maximális hatását, amikor májunk nekikezd a koffein lebontásának. Az Amerikai Egészségtudományi Akadémia kutatásai alapján a koffein felezési ideje egy átlagos felnőtt szervezetben 4 óra és körülbelül 10 óra alatt ürül ki teljesen.

Ez az idő, ami alatt szervezetünk a bevitt koffein mennyiség felét feldolgozza. Egy espresso elfogyasztása után 4 órával még 20-30 mg koffein marad a szervezetünkben körülbelül. Ezért, ha 10 órakor szeretnénk lefeküdni, 4-5 óra után már nem javasolt a kávé fogyasztása.

Mire kell odafigyelni?

A koffein felezési ideje egyénenként jelentősen eltérhet. 2-8 óra között változhat az az idő, ami alatt szervezetünk a koffein jelentős részét lebontja. Mitől függ? Elsősorban az életkortól, testtömegtől, májunk állapotától és a szedett gyógyszerektől. A fiatal, egészséges szervezet sokkal gyorsabban bontja le a koffeint. A nők szervezete kicsit lassabban semlegesíti a koffeint, ezért a hatása is tovább tart.

Bizonyos gyógyszerek serkentik, míg mások lassítják a stimuláló szer felezési idejét. Az antibiotikumok, a vaspótló és a teofillin (asztma elleni készítmények) tartalmazó szerek jelentősen lassítják a koffein lebontását, aminek következtében alvászavarral, idegességgel és heves szívdobogással kell számolnunk.

Bár a közhiedelemmel ellentétben a kávénak nincsen vízhajtó hatása, azonban szervezetünknek többlet vízre van szüksége ahhoz, hogy a koffeint lebontsa. Ez egy kicsit több, mint 1 dl vizet jelent egy espresso esetén. Erre a nemes feladatra a legjobb, egy selymes ízű ásványvíz, amit a kávé megízlelése előtt érdemes elfogyasztani, hogy ízlelő bimbóinkat tisztára mossa.

A magyar kávé forradalmár

Illy Ferenc, a magyar származású üzletember több fronton is forradalmasította a kávézást. Az ő nevéhez fűződik az aromazáró feltalálása, ami megőrzi a kávé illatát, aromáját és zamatát.

Az üzletember a kávéfőzés folyamatát is forradalmasította másik találmányával, az automata kávéfőzővel. Az 1892-ben született Illy Ferenc nevével a világ bármely pontján találkozhatunk, ugyanis az egyik legismertebb kávémárka viseli nevét.

Manapság a legtöbb helyen a kávé mellé egy pohár vizet is felszolgálnak. A szokás – meglepően hangzik -, de több mint 400 éves. Hazánkban a szocializmus idején honosult meg, ám akkoriban a célja a kevésbé jó minőségű kávé savasságának ellensúlyozása volt.

Legtöbben ma is úgy gondolják, hogy elsősorban azért szolgálnak fel vizet a kávé mellé, hogy a koffein vízhajtó hatását kiegyensúlyozzák. Viszont a frissítő víz ennél jelentősebb szereppel bír. A kávé megízlelése előtt érdemes meginni a vizet, hogy ízlelőbimbókat megtisztítsuk, ezáltal maximálisan érezhessük a kávé aromáját.

Források felhasználásával: Major Edit