Március az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. „Az elnevezés a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (isten) hava. Az ősi Róma a tavasz-újévet március Idusán, holdtöltekor ünnepelte. .”
Több elnevezést ismerünk a március hónapra. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. Március régi magyar neve Böjtmás hava. Az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire valóban márciusra esik. E hónapot nevezték Kos havának is a március 21–ével kezdődő új csillagászati év első hónapjáról. Székely naptár szerint: Kikelet hava, a meteorológusok: Tavaszelő-ként jegyezték, a csillagászok szerint: a Nap a Kos jegyében lép be az Egyenlítőhöz.
A Föld északi féltekéjén a naptári (meteorológiai) tavasz március 1-jén, kezdődik. Csillagászati értelemben az évszakok váltakozása a nap-éj egyenlőségekhez és a napfordulókhoz köthetőek, amelyek nem minden évben esnek ugyanarra a napra. Az északi féltekén a tavasz közelítőleg március 21-től június 21-ig tart.
„Márciusban benépesültek a hegyoldalak. Megkezdődött a szőlők nyitása, aztán a metszés, karóigazítás. A diófák alsó ágairól a nyitnikék erősen biztatták a gazdákat, hogy „nyit-ni-kék… nyit-ni-kék”. De a gazdák ezt a madarak nélkül is tudják. A napsütötte lejtőkön javában csattogott a kapa, s fokozatosan kézbe kerültek a metszőollók is. A metszést, aki csak teheti, maga végzi el. A metszés a legkényesebb munka a szőlőben. Mert nem mindegy az, hogy rövid vagy hosszú csapra vágják vissza a vesszőket. Van olyan fajta, ahol az alsó szem terméketlen, s van olyan, ahol még a sárszemekből is fürtök fakadnak. A juhfark rövidcsapra metszve is bőtermő, a leánykát viszont ajánlatos hosszú csapra, vagy szálvesszőre metszeni. A szőlőjét mindenki maga ismeri. Csak a gazda tudja, hogy melyik vágóban milyen szőlője van, hol mivel pótolta a hiányokat. Az öregebb birtokosok mégis kiadják a metszést, mert egyedül már nem győzik.” Bertha Bulcsu:Táj és évszakok (részlet)
Március 1. a nukleáris fegyverek elleni harc világnapja.
1954. március 1-jén az Egyesült Államok hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre a Bikini-szigeten. A Csendes-óceánon tevékenykedő Fukuru Maru japán halászhajó legénységét radioaktív sugárfertőzés érte. Az 1954-ben történt tragikus események emlékére tartják ezen a napon a nukleáris fegyverek elleni harc világnapját.
Március 1. a polgári védelem világnapja is.
A Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet 1972. március 1-jén alakult meg. Erre emlékezve 1992-ben határoztak A polgári védelem világnapjának megrendezéséről. Magyarország is csatlakozott az akkori felhíváshoz. Magyarország 1989-ben ratifikálta és hirdette ki az 1949. évi genfi egyezmény két jegyzőkönyvében foglaltakat, amely kimondja a polgári védelem humanitárius jellegét, azt határozottan elkülöníti a fegyveres erőktől, továbbá a polgári védelem feladatai közé sorolja a katasztrófák veszélyeitől való védelmezést, az életben maradás feltételeinek biztosítását.
Forrás: Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium, Internet
s.k.
