A megrázó film egy fiatal ápolónő, Danuta Siedzikówna „Inka” történetét mutatja be, akit 1946-ban szörnyű kínzásokat követően gyilkolt meg a sztálinista terrorapparátus, még mielőtt betölthette volna 18. életévét. A fiatal lányt és testvéreit nagymamája nevelte miután édesanyját 1943-ban meggyilkolta a Gestapo, édesapja pedig egy szovjet lágerből való szabadulás után hunyt el. Inka a Honi Hadsereg (Armia Krajowa) ápolónője és összekötője lett. Koholt vádak alapján ítélték halálra. „Mondjátok meg a nagymamámnak, hogy helyesen cselekedtem.” – üzent a börtönből kivégzése előtt. Egyike volt annak a többezer tragikus mártírhalált halt ellenállónak, akik szembeszálltak az elnyomó szovjet hatalommal. Céljuk Lengyelország újjászervezése, valamint a szabad és demokratikus választások biztosítása volt.
A földalatti függetlenségi mozgalom katonáit, antikommunista ellenállóit bebörtönözték, megkínozták, sokukat kivégezték. Ma „Kiátkozott Katonáknak” nevezik őket, mivel 1989-ig a Lengyel Népköztársaság tevékenységüket bűncselekménynek minősítette, és nem csupán fizikailag likvidálták őket, hanem az emléküket is igyekeztek kitörölni a nemzet emlékezetéből. Ez azonban mégsem sikerült. Lengyelországban 2011-től március 1-jén ünneplik a Kiátkozott Katonák Nemzeti Emléknapját. Történetük ma az önrendelkezésért folytatott harc, a bátorság és a szabadságvágy szimbóluma, egyre gyakrabban „Rendíthetetlen Katonákként” is emlegetik őket. A program egyben főhajtás a kommunizmus magyar áldozatai előtt, melynek emléknapját február 25-én ünnepeljük.
Inka 1946 … egyedül én halok meg
lengyel tévéfilm
2006, 84 perc
Rendező: Natalia Koryncka-Gruz
Forgatókönyv: Wojciech Tomczyk
Zene: Paweł Szymański
(Forrás: artnews.hu)
